Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A selejtező (negatív) eugenika
28 TÓTH TIHAMÉR rejtett céljuk csak az, hogy fékezhetetlen életet élhessenek minden következmény nélkül. Már pedig könnyű elgondolni, mily értékektől fosztja meg az emberiséget ez az eljárás ! Már az a gondolat is fájdalmas, hogy a mai orvosnyomor mellett ilyen visszaélések is adódhatnak ; de mi lesz akkor, ha egyszer a sterilizáció törvénybe lesz iktatva ! Hiszen egész bizonyos, hogy a legnagyobb mértékben éppen nem a degeneráltak és csökkent értékűek vennék igénybe — akik úgysem érzik a felelősséget az utódokkal szemben —, hanem az értékesebb anyagot jelentő osztályok. Teljesen tótágast álló okoskodás egyrészt panaszkodni a születések számának mindenütt tapasztalható fenyegető zuhanása miatt, másrészt meg sterilizációval elősegíteni ezt a zuhanást. D) Meg kell azonban említenem még egy másik gondolatot is. Mikor az ember olvassa az eugenika fanatikusainak elragadtatásait, amelyekkel minden gyönge és beteges gyermek elől el akarják zárni az élet útját, önkénytelenül is felkiált : Szerencse, hogy ezek a rajongók nem a régi időkben éltek és nem állott módjukban megakadályozni, hogy világhírű nagyságok megszülessenek csak azért, mert bénák, púposak, sánták és nyomorékok voltak ! Csak elgondolni is ijesztő, mit veszített volna a világ, ha az eugenika híveinek követelése nyomán nem születhettek volna meg a következő emberek : Plátó, Aesopus, Pope, akik púposak voltak ; Leonardo da Vinci, Händel, Walter, Scott, Gounod, akik bénák voltak ; Leibnitz, aki gömbölyű hátú volt ; lord Byron, Pergolese, Talleyrand, akik deformált lábúak voltak ; Cervantes, aki balkezére béna volt ; Dickens, aki gyermekbénulást kapott ; Verlaine, aki majdnem teljesen béna volt ; Sarah Bernhardt, aki féllábú volt ; Götz von Berlichingen, aki félkezű volt ; Nelson admirális, aki félszemű volt ; Perikies és Caesar, akik hagyma-fejűek voltak ; Cromwell, aki rövidnyakú volt ; Nagy Sándor, aki ferdenyakú volt ; Goethe, aki rövidlábú volt és nem utolsó helyen a törpe Napóleon, aki mikor legnagyobbra nőtt, akkor is 151 cm-es törpe maradt. És ha még hozzávesszük ehhez a névsorhoz azt a tömérdek világnagyságot, akiknek arca mutatott szembetűnően torz vonásokat, pl. Diogenes, Konfuce, Pestalozzi, Voltaire, Titus Livius, Cyrano de Bergerac, Ovidius, Michelangelo, Beethoven, azt hiszem, senki előtt sem marad kétséges, hogy az emberiség nem testével, hanem leikével csinálta a történelmét és továbbra is, bár a józan, pozitív eugenikus törekvések jogosságának elismerésével, de korántsem a sterilizációval, hanem a lélek ápolásával akarja keresni nagyságának helyes útjait. Igaza van Gárdonyinak, mikor ezt írja : «A «mens sana in cor. pore sano» mondás nem azt jelenti, hogy mentül inkább Toldi Miklós az ember, antul erősebb benne a lélek is. A gondolkodás hősei köztöbb a gyönge testű, mint az erős. S mennyi béna, sánta, púpos, vak, beteges ! A régi rómaiaknál közmondás volt : Buta, mint a gladiátort Ha a test teljessége határozná meg a lélek teljességét, akkor az Iliászt, Odisszeát Herkules írta volna, az Énéászt Akilles. Akkor a mészárosok és hentesek mind akadémikusok volnának, a lapokban akrobaták írnák a legszebb cikkeket s a Petőfi-Társaság csupa tornatanár volna».
