Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
282 IRODALOM — LITERATUR — BULLETIN A nyomástechnika a zsolozsmázó igényeit tartja szem előtt. A latin szövegben a kurzív betű arra figyelmezteti az olvasót, hogy a magyar fordítás ehelyütt a régi szövegnek megfelelőbb, esetleg világosabb fordítást közöl. A konjekturázástól távol tartja magát a szerző, filológiai apparátussal sem terhelte túl művét, e téren csak a lehető legszükségesebbre szorítkozik. Ily- formán kitűnően szolgálja azt a célt, amelyet maga elé tűzött. A fordítás világos és szabatos. Azt nem állítom, hogy itt-ott a szöveg ritmikusabb nem lehetne. Nem tudom ugyanis osztani a szerző ama nézetét, hogy a kellemes hangzás, ütemes kifejezésmód általában a hűség rovására megy. E téren — azt hiszem — jogosan mutathatok a hivatalos új magyar Szentírás Zsoltáraira és annak zengzetes nyelvére. Valahányszor zsoltárkommentár kerül a kezembe, első dolgom mindig azt nézni, hogy a vitás, homályos és technikai romlás következtében itt-ott érthetetlenné vált helyek értelmezésében kapok-e valami új gondolatot. Áll ez pl. az 57. (58.), a 67. (68.) stb. zsoltárra. Horváth új megoldási módozatokat nem keres, de dicséretére legyen mondva : a legújabb értelmezési lehetőségeket (Wutz, Gunkel) bőven aknázza ki művében. Egy-két helyen talán más magyarázatra is tekintettel lehetett volna. így pl. a 67. (68.) zsoltárnál elkerülte figyelmét Aistleitner értékes tanulmánya. (B. Z. 1931. 29. skk. o.) A szép és célkitűzése szempontjából igen sikerült munkát nagyon ajánlom főleg azoknak, akik az Egyházzal együtt a zsoltárok nyelvén kívánják dicsérni az Urat. Kiváló haszonnal forgathatják papok, szerzetesek, teológusok és világi hívek egyaránt. A könyv szép kiállítása mellett igen olcsó. (5.50 P.) Köszönet érte a szerzőnek, de igen hálás köszönet a zirci Apátúrnak is, aki a mai nehéz viszonyok között is nagylelkűen gondoskodott a könyv megjelenéséről. Iványi János. Dr. Móra Mihály: Az ítélet végrehajtásával kapcsolatos főbb kérdések a Codex J. C. alapján figyelemmel a régi jogra is. (Dolgozatok a budapesti k. m. Pázmány Péter Tudományegyetem kánonjogi szemináriumából. Igazgató Baranyay Jusztin egyetemi professzor. 1.) Budapest, 1934. Baranyay professzor jogi szemináriumának kiadvány-sorozata szerencsés ómen alatt indul meg : jeles és értékes dolgozat az első füzet, melytől bizonyára a következők sem fognak elmaradni, tanujeléül a szemináriumban folyó alapos munkának. Móra dr. munkája a kánoni perjognak egy aránylag szerény helyét elfoglaló részletkérdését, a végrehajtási jogot tárgyalja. A kódex mindössze nyolc kánonban (1917-—1924) szól e kérdésről, egységesen mind a contentiosus, mind a criminalis perekre vonatkozóan és ennek a nyolc kánonnak a jogtörténeti, jogösszehasonlító és jogdogmatikai módszer ügyes és helyes alkalmazásával végzett feldolgozásából nőtt ki a munkálat. Az első fejezet az egyházi végrehajtási jog alapjait ismerteti, nevezetesen a kódexeket, mint az egyházi végrehajtási jog forrását, aztán magát az egyházat megillető ítéletvégrehajtási jogot, annak a közigazgatási végrehajtástól való
