Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNELEM 277 mukra adott megnyilvánulása, ha sok helyen torzultan is : a természetes és a természetfölötti kinyilatkoztatás, a belőlük származó vallási, erkölcsi eszközök, pl. imádság, áldozat, erkölcsi törvények, a bűntudat a lelkiismeretben. Hogy az ó'skinyilatkoztatás egyetemes tényén kívül is megtalálható a pogányoknál az isteni segítség az üdvösségre, mint megvilágosítás és kegyelem, azt — bár az empirikus tudomány nehezen jut el a transcendens hatóeró'k felismeréséhez — a vallástörténet a pogányoknál is jelentkező egyéni átlagvallásosságból és egyesek magasabb rendű (tán misztikus) vallásos élményeiből kikövetkeztetheti. A vallástörténet ma még az általános lélektan sémái alapján közeledik a primitív népek vallásos tudatához, de már útban van ahhoz, hogy az egyéni lelket is vizsgálja náluk. Aki majd az egyéni lélek mélyére tud hatolni, az a primitívek lelkében is megsejti a Gondviselés és kegyelem felkutathatatlan útjait. Ennek felismeréséhez azonban az a hittudományi szemléletmód szükséges, mely sem túlzott optimizmussal, sem túlzott pesszimizmussal, hanem az evangélium és Szent Pál realizmusával tekint a pogányságra, hogy a Gondviselés terveit benne meglássa. Az a benyomásunk, hogy Karrer optimizmusa épúgy torzít, mint egyesek pesszimizmusa. Kühár Flóris. Magyar egyháztörténelem. Lukcsics Pdl-Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 1. sz.) Veszprém, Egyházmegyei könyvnyomda, 1933. Nagy 8°, 254 1. 42 képpel és rajzzal. Ez a könyv találó és szemléltető illusztrációja a saját címének. A szerzők munkája nyomán szinte szemünk előtt épül a mai veszprémi püspökvár. Látjuk, hogy itt a török világ után valóban szoros értelemben restauráció, romokból való újjáépítés folyt anyagi, de lelki értelemben is, hiszen pl. 1629-ben katolikus püspöknek még híre sem volt, ellenben itt székelt a dunántúli református püspök. Látjuk, mint alakul ki püspöki urainak energiájából a zegzugos sikátorokkal telezsúfolt várból a királyné városának mai, európai viszonylatban is méltóan helytálló, barokk képe, amelynek gyöngye a Fellner Jakab által épített csodaszép püspöki palota, ékszerfoglalatja pedig a csöndes elő- kelőségű barokk kanonoki házak. A szerzők mintaszerű munkát végeztek. Öt veszprémi, kb. 12 más hazai archivum, a bécsi levéltárak, história domusok, anyakönyvek, egykorú levelezések adatai alapján haladtak előre lépésről-lépésre. Hogy mennyi verejtékes munka van belegyúrva ebbe a könyvbe, arról a szakembernek a bőséges jegyzetapparátus ad fogalmat, hiszen itt minden egyes állításért levéltári bizonyítéknak kellett helytállania. Igaz, hogy az egyes épületek története egymás mellé rakva a munka egyik részének mozaikszerű jelleget ad, de ezt ilyen természetű munkáknál ki sem lehet kerülni. Ellenben, ha a szerzők, hogy úgy mondjam, levegőhöz jutnak, lendületes, élvezetesen megírt fejezeteket kapunk, amilyen pl. a Koller-féle, mai püspöki rezidencia épületének története és stilúskritikai leírása.
