Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
258 TELLER FRIGYES Az V—VI. században a mise liturgiája bővült két szertartással. Az egyik a papság bevonulása testületileg az oltárhoz az Introitus éneklésének kíséretében, a másik a felajánlott kenyér és bor előkészítése, melyet Rómában a templomban körüljárva végeznek, míg keleten maguk a hívek teszik le az áldozati tárgyakat egy erre szánt oltárra a felajánlási ének kísérete közben. A mise liturgiájának eme belső fejlődéséhez e korszakban bizonyos külső elemek is járulnak melyek később már szorosan a rítushoz tartoznak és annak szerves részévé válnak. Ezek amaz előzetes imák és könyörgések, melyek nyugaton a stációs körmenetben kapnak helyet, míg keleten egy külön templomi officiummá fejlődnek. (Enarxis.) Míg e közben a ritus mindinkább nagyszabásúvá és gazdagabbá válik énekekben és imákban,1 a mise hagyományos első része megrövidül, az olvasmányok apróbb szakaszokra csökkennek (nepixorcVj = töredék),1 2 a homilia ritkul, a hívek imája kevesebb úgy keleten, mint nyugaton. A VII. század körül a római misefejlődés lezárul. A későbbi hozzácsatolások már nem érintették érzékenyen jellegzetes szerkezetét. A hozzánk eljutott liturgikus könyvek a mise alábbi képét adják a VII—VIII. századból:3 I. a) Introitus (Antiphona a bevonuláshoz), a Scola Cantorum éneke alatt a papság az oltárhoz járul. . eveze es. ^) i^yT[e eieison, a nép imádsága. c) Gloria in excelsis, kollektív ének. d) Oratio, a papnak rövid könyörgése. 1 Constantin császár milánói edictuma után (313) a kereszténység elhagyva rejtekét, kezdi építeni nagyszabású bazilikáit, melyhez képest a liturgia is ünnepi fényt keres. A püspökök a város papjainak kíséretében ünnepélyesen vonulnak be a templomba, melynek már teljes énekkara van, a Scola Cantorurr. 2 Ezeknek a szentírási szakaszoknak gyűjteménye a Lectionarium, melynek két formája volt. Az egyik a perikopák egyszerű indexe : Sinaxarion, Capitulare, melyet vagy a Szentírás lapszélén jegyeztek, ahogy azt jól láthatni az V. század kéziratos bibliáiban, vagy folytatólagosan a könyv végére írták fel. A másik gyakorlatibb és elterjedtebb forma a perikopák teljes átírása külön könyvbe, igazi Lectionarium, melynek neve nyugaton Comes (innen Liber Comitis és Liber Comicus), Epistolarium, Evangelium, Evangeliarium. — Cabrol : Diet. d’Arch : Evangiles, Epitres (Godu), Perikopen (Caspari), Real- encyclopedie (Hauck). 3 Wilson : Sacramentarium Gregorianum. 1905. I. 1. — Római Lectio- náriumokról lásd Beissel : Entstehung der Perikopensysteme des Römischen Messbuches. Freiburg. 1907. — Baudot : Les lectionaires, Les evangeliaires Paris. 1908. A Science et Religion-gyüjteményben.
