Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Artner Edgar: A Pázmány-egyetem jubileuma a liberális korban
a következő nevek emelkednek ki karunk hallgatóinak sorából : Pokorny Emánuel, Dudek János, Ambrus István, Valihora Ágoston, Karácsonyi János, Várady Árpád, Kiss János, Szirmay Árpád, Miklósy István, Ghetie János, Karácson Imre. Talán érdekes lesz említeni, hogy az ugyancsak karunk volt tagja által alapított Schopper-díjat az 1884—85-i jubiláns esztendőben Kuzsinszky Bálint kapta, aki akkor II. éves bölcsészhallgató volt. Díszdoktorok avatására ekkor nem került sor, ellenben ünnepélyes bekebelezések történtek, amennyiben Berger javaslatára karunk kolle- giálta Csernoch János hercegprímási titkárt és Kisfaludy Á. Béla győri teológiai tanárt (ki azután karunknak nemsokára tagja lett), Breznay javaslatára Kádár Ambrus szatmári püspöki titkárt és Bita javaslatára Fejérváry József veszprémi kanonokot. A hittudományi kar e jubileumi években a következő tagokból állott: 1879—80-ban a kar seniora volt Ruzsicska János O. S. B., aki az egyházi jogot és a keleti nyelveket adta elő ; Laubhaimer Ferenc egyháztörténelmi tanár 1880 január 6-án pécsi kanonokká neveztetett ki, e tanszék tehát a jubileum idején üresedésben volt. Bita Dezső 0. S. B. az alapvető hittan tanára volt, Kiinger István rozsnyói pap a lelki- pásztorkodástané, a nagyváradi Stanczel Ferenc a dogmatikáé, három esztergomi következett végül : a heves természetű Berger Evang. János, aki az ószövetséget s a hébert, Breznay Béla, aki az erkölcstant és Bognár István, aki az újszövetségi szentírástudományt adta elő. 1884—85-ig az a változás történt, hogy Ruzsicska elhunyt. Laubhaimerhelyét Rapaics Raymond egri teológiai tanár foglalta el, az egyházi jogi tanszékre az esztergomi Aschenbrier Antal került, a keleti nyelvek pedig külön tanárt kaptak Kanyurszky György kalocsai pap személyében. Hogy teljes képet kapjunk az egyetem és a hittud. kar megelőző jubileumáról, nem mulaszthatjuk el annak említését, hogy irodalmi téren is jeles emléke maradt annak. Már láttuk, hogy az egyetem új központi palotájának építésén kívül, mely ezzel a jubileummal kapcsolatban indult meg, Pauler Tivadar az egyetem történetét írta meg abban az időben. Ennek kapcsán pendítette meg Szilágyi Sándor akkori egyetemi könyvtár-igazgató, hogy miután Pázmány életrajzát már Fraknói megírta, a hittudományi kar kiadás alá rendezhetné az egyetem alapítójának latin munkáit. Az egyetemi tanács a javaslatot kiadta karunknak, mely azt nyomban felkarolta s hosszú évek nehéz küzdelmei és fáradságos munkája után nemcsak a latin, hanem Pázmány Péter összes munkáit sajtó alá rendezte. Ha a tömérdek anyagi és egyéb nehézség miatt az első kötet nem is jelenhetett meg az évfordulóra, miként karunk szerette volna (csak 1893-ban jelent meg), de az érdemet a kartól elvitatni mégsem lehet : a teljes Pázmány-kiadással a hittudományi kar akkori tanárai méltóképen áldoztak a nagy alapító emlékének. A kiadás tudományos munkájának túlnyomó részét, melyet mind A PÁZMÁNY EGYETEM JUBILEUMA A LIBERÁLIS KORBAN 253
