Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Artner Edgar: A Pázmány-egyetem jubileuma a liberális korban

Pázmány nagy örökségében. A reformátusok 422, a lutheránusok 313 hallgatóval vannak képviselve.»1

De lehetett-e csodálkozni az ifjúság nagy és szinte általános vallási közömbösségén, mikor a tanári kar túlnyomó része nemcsak hitetlen, hanem egyenesen egyházellenes szellemben működött. «Az egyetemi tanszéken — olvassuk más helyen — több tanár büntetlenül teheti azt, amire a büntető törvénykönyv fogság- vagy pénzbüntetést és a polgári jogok időleges elvesztését szabja. Mert némely tanárok nem elégednek meg azzal, hogy a keresztény vallásnak alaptanait, az egyháznak király őfelsége által esküvel védelme alá vett s törvény által biztosított jogait tagadják, hanem ami milliók meg milliók előtt szent és legszentebb, azt kicsufolják, nevetség tárgyává teszik . . . Ennek következményeit tapasztalhatjuk a magán és közéletben ... És ennek ellensúlyozására mi sem történik, az egyetemi hallgatók lelki szükségleteinek ápolására sem a miniszter, sem az egyetemi hatóság részéről semmi gondot sem fordítanak ... A miniszter úr tanszéket adott némely kegyelteknek, hogy abból a vallást s szolgáit megtámadják, az egyetemi ifjúságot a vallástól elidegenítsék : e célra az állami költségvetésben százezrek vannak fölvéve, — de a vallásos érzület ápolására, a tanulóifjúságnak a hittudományban vagy rokonszakaiban való képzésére nem is gondol, elégségesnek tartja, hogy a budapesti egyetem katolikus alapjának

240.000 frtnyi jövedelméből, dologi kiadásokra, templomi szükségletekre 1200 frtot kiutalványoz ! .. ,»1 2

Ilyen légkörben ülte meg az egyetem, jobban mondva karunk az alapítás 250. évfordulóját. Hangsúlyozzuk, hogy inkább csak karunk ünnepelt, mert az egyetem valójában nem ezt az évfordulót ünnepelte, hanem négy évvel előbb, az egyetem «újjáalakításának» 100 éves jubileumát ülte meg nagy pompával. Ez is a kor szellemének jellemző megnyilatkozása volt. A liberális kor emberei előtt nem volt népszerű a katolikus, klerikális alapításra való visszaemlékezés ; Mária Terézia reformját ünnepelve viszont az udvar kegyeiben lehetett megfürödni s érdemeket szerezni. Nem tagadható azonban, hogy már ebben némi haladás jeleit ismerhetjük fel a harmincas évek felfogásához viszonyítva, amikor a felsőbb helyről szinte elrendelt ünneplés nem az egyetem katolikus jellegét nagy vonásokban mégiscsak elismerő 1780-i «Diploma inaugurale» ötvenéves jubileumának szólt, hanem az 1770-i «reform»- nak, amely a nagyszombati «érseki» egyetemből «királyi» egyetemet alkotott s még a Pázmány-féle alapítás emlékét is el akarta sikkasztani.

A hagyományokhoz való visszatérés jele volt az is, hogy 1880-ban az egyetemi tanács Pázmány utódát, Simor prímást kérte fel az ünnepi szentmise bemutatására. A prímás a küldöttségnek erre «megígérte,

1 Religio. 1887. II. 152. lap.

2 Religio. 1887. I. 241.

A PÁZMÁNY EGYETEM JUBILEUMA A LIBERÁLIS KORBAN 249