Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet
238 IVÁNYI JÁNOS 2. az alvilág, 3. a látható világ keletkezése. Mindegyik résznek megvan a maga alkotó istensége.1 Ezzel szemben a bibliai elbeszélés kettős tagozódása világos. Zapletal nyomán halad Deimel is, amikor ezt a beosztást adja : az első három napon a világtereket teremti elohîm, a következő három napon pedig az ég és a föld seregeit.2 Nem csekély eltérést mutat föl továbbá a két kozmogónia az egyes teremtett művek keletkezési módjának leírásában is.3 A hetet egyáltalában nem ismeri a babiloni éposz. A bibliai szerző vele ellentétben hét napra osztotta a teremtés művét, Deimel szerint nem azért, mintha azt akarná mondani, hogy az egész teremtés a valóságban hét nap alatt folyt le és az egyes művek az általa leírt sorrendben jöttek létre. Ezzel a szabadon választott kerettel a sz. szerző egyedül a sabbat megölésére akarta inteni olvasóit.4 Vizsgálatainak eredményét Deimel így összegezi : 1. Irodalmi függés a hexaémeron és az Enuma elis között nincs. 2. Szerinte függési viszony a két kozmogónia között egyáltalában nem mutatható ki. A rokonvonásokat megnyugtató módon megmagyarázza az a közös világkép, amelyet a sumérok alkottak meg és amely idővel Előázsia népeinek közös kincsévé lett.6 Iványi János. (Folytatása következik.) 1 85. o. 2 79. o. 8 86. skk. o. 4 «Diese Verteilung des Schöpfungsberichtes auf 7 Tage dient dem hl. Schriftsteller zu einem sehr wichtigen Zwecke, nämlich der Ermahnung zur Sabbatruhe nach dem Beispiele des Schöpfers. In diesem so gewählten Schema von 7 Tagen herrscht natürlich chronologische Folge. Mit der Wahl dieses Schemas wollte aber der Hagiograph nicht sagen, das die ganze Schöpfung sich in Wirklichkeit in 7 Tagen vollzogen habe, auch nicht, dass die einseinen Werke in der chronologischen Reihenfolge geschaffen worden seien, in der sie im Schema von 7 Tagen vor- ceführt werden.» (90. o.) 8 91. o.
