Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Iványi János: A hatnapi teremtéstörténet

toknál, Szent Ágostonnál és Szent Tamásnál is, akikre maga az enciklika is hivatkozik.1

A szentírásmagyarázás általános elvévé azonban nem lett. S a kát. szentírásértelmezők bölcs mérsékletére és óvatosságára egyaránt igen jellemző az a tény, hogy bár az említett egyháztanítók eme szent- írásértelmezési elve a legfőbb egyházi tanító tekintély jóváhagyását nyerte el, még ma sem lehet azt mondanunk, hogy az ebből az elvből természet szerint levonható következtések általános elismerésnek örvendenének.

Annyit azonban minden esetre el kell ismernünk, hogy a legfelsőbb helyről jött bíztatás a kát. szentírásmagyarázókat új irányba segítette, s az új utakat könnyebben járhatóvá tette számukra.

Az újabb kor kát. exegétáinak kézvezetése mellett szemmel kísérhetjük azt a nehéz vajúdást, amelybe a szóbanforgó problémánk megoldásának kísérlete jutott az említett kettős tényező jótékony befolyása alatt.

Az úttörők élén Lagrange2 halad. Szerinte a bibliai teremtéselbeszélés három elemből tevődik össze. Az első a teológiai, vagyis az a tanítás, hogy mindent az Isten teremtett. Ezt betű szerint kell venni. A második a keret, azaz a teremtés műveinek bizonyos szempontból való elrendezése. A harmadik (a napok időtartama) allegoria jellegével bír.1 2 3

A világ teremtéséről szóló bibliai tanítás egyedül áll az ókori népek irodalmában és Istentől származik. A keretet a sz. szerző művészi ereje alkotta meg. A hatnapi teremtés gondolata szintén nincs meg egyéb népek mítoszaiban. A sabbat intézménye isteni alapításon nyugszik. (Ex 23, 13.)4 Az isteni teremtés művét az emberi hét mintájára osztotta be a bibliai szerző.5

A bibliai teremtéselbeszélés tehát megbízható tanítást ad a világ keletkezéséről, de nem természetes kifejlődésében, hanem az Istenhez való viszonyában.6

1 Közismertek Szt. Ágoston és Szt. Tamás idevágó szavai. Szt. Ágoston : «Spiritus Dei, qui per ipsos (sc. auctores sacros) loquebatur, noluit ista (videlicet intimam aspectabilium rerum constitutionem) docere homines, nulli saluti profutura» (De Oenesi ad litt. II. 9, 20.). Máskor ezt mondja: «Non legitur in Evangelio Dominum dixisse : Mitto vobis Paracletum, qui vos doceat de cursu solis et lunae. Christianos enim facere volebat, non mathematicos». (De actis cum Felice manichaeo. 1, 10.) — Szt. Tamás szerint a természettud. kérdések leírásában a szt. szerzó' : ea sceutus est, quae sensibiliter apparent. (Sum. theol. I. q. 70. a. 1. ad 3.)

2 Hexaméron. (Revue Biblique. 1896 [V.] 381—407.)

3 I. m. 396. o.

1 405. o.

6 396. o.

6 396. o.

234 IVÁNYI JÁNOS