Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Szamek József: A Szentlélek és a természetfölötti élet Scheeben theologiájában

A SZENTLÉLEK ÉS A TERMÉSZETFÖLÖTTI ÉLET 209 Scheebennek ez a tétele, amelyben a bennlakást a Szentlélek pro- priumának állítja, tulajdonképen arra a kérdésre akar feleletet adni : Hogyan kapcsolódik a természetfölötti élet reálisan a Szentháromsághoz? A Myst. 30. § és a Dogm. 169. §-ában terjeszti elő tételét. A Myst.- ben a következőket írja : «A Szentírás szerint úgy is küldetik a Szent­lélek belénk . . . mint egy hozzá tartozó, neki szentelt templomba ... Vájjon küldésének ez a fajtája is reális, szubstanciás és személyes-e? Mindenesetre reális és szubstanciás ez a jelenléte, mert a kegyelemben reális módon, reális kötelékkel vagyunk mi Hozzá és Ő hozzánk kötve ... Lelkűnknek ez a birtoklása .. . legalább is bizonyos vonatkozásokban nyilvánvalóan közös a többi személlyel ; mert nemcsak a Szentléleknek, hanem egyáltalán az Istennek temploma vagyunk. Hogy azonban a birtoklást mégis a Szentléleknek tulajdonítsuk, annak semmi nehézsége sincs... Mindazonáltal a Szentírás és nevezetesen a szen tatyák beszéd­módja ... annyira erős és következetes, hogy itt a teremtménynek a Szentlélek által történő igazán személyes jellegű birtokba vételére kell gondolnunk. ... Ez nagyon jól gondolható is. Mert bár az isteni szub- stancia és tevékenység mind a három személlyel közös, mindegyik sze­mély a saját módján birtokolja az (isteni) szubstanciát... így a saját módján s ennyiben egyedül birtokolhat egy teremtett természetet is. Látjuk ezt a Fiú megtestesülésében . .. Nem tehetné meg tehát a Szent­lélek is, hogy a saját személynek kizárólagosan kijáró módon vesz birto­kába egy teremtett lényt valami kevésbbé tökéletes, csak erkölcsi birtok­lással?1 (svcoatç ayextxrj ellentétben a cpuatxrj xai 07toaxaxtx7)-vel, vagyis efç ÖTtóaxacnv píav.) Még pedig úgy, hogy a többi isteni személy ezt a lényt ebben a bizonyos vonatkozásban nem . közvei lenül, hanem benne (a Szentiélekben) birtokolja, mint ez a Fiúnál is előfordul (Krisz­tus) emberségével kapcsolatban?» A Szentírásra hivatkozva indul az elején s később az atyákra is utal ebben a szövegben, mert ezekben látja minden theologiai spekuláció alapját. Joggal. Ennek a spekulációnak a kinyilatkoztató Istentőladott tényekre kell támaszkodnia, hiszen ezeknek a tényeknek világát akarja épen föltárni. A kinyilatkoztató Isten adatait pedig az írás és a hagyomány rögzítette. Mielőtt azonban ennek az indulásnak jelentőségét kifejtenők, fel kell hívnunk a figyelmet a szöveg elején szereplő «úgy is:>-re. Mutatja, hogy Scheeben nemcsak a bennlakásról, hanem a Szenílélekkel való egyéb kapcsolatokról is tárgyal, melyek közül egyesek szintén túl­mennek a tulajdonlások határain, már személyiek. Kiemeli ezek közül: hogy a Szentlélek Vigasztaló (IlapâxXTjxoç) ; megpecsételője az Istennel való természetfölötti kapcsolatainknak (o^pxyiç) ; záloga, ill. előlege (áp£a(3cí>v) a végleges és teljes Istenközösségnek ; Istengyermekségre történő újjászületésünkben az isteni természettel való rokonságnak köz­1A Dogm.-ban már fizikait említ (III. könyv 842. sz.) hogy milyen értelemben, azt lásd később. Theologia. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom