Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Tóth Tihamér: A selejtező (negatív) eugenika
A SELEJTEZŐ (NEGATIV) EUGENIKA. Az eugenika és a vele kapcsolatos kérdések a mai ember fokozott érdeklődésének középpontjában állanak ; szinte azt mondhatná az ember, hogy ez ma a legdivatosabb tudományág. Mert valóban vannak felkapott és divatba jött tudományos gondolatok, amelyek néha csak évekig uralják az érdeklődés körét, néha évtizedekig is, aztán rövidebb-hosszabb tündöklés után letűnnek. Hogy csak pár példát említsek : a biológiában nemrégiben mindenki a fehérjékre esküdött, aztán jöttek a kalóriák, napjainkban a vitaminok; ma már mindenki vitaminról beszél és vitaminos ételeket keres. A pszihológiában ilyen kedvenc téma volt a legújabb időkben a pszihoanalízis, amikor mindenki a legkülönfélébb komplexeket kutatta magában és ismerőseiben. De mindennél felkapottabb és divatosabb gondolattá vált az eugenika és a vele kapcsolatos kérdések. Összejöveteleken, előadásokban, könyvekben, színházban lépten-nyomon erről beszélnek. Ha komoly kutatók minél többet foglalkoznak az eugenikus gondolatokkal, annak csak örülni lehet, mert biztos, hogy ők szerények lesznek, és nem dobnak be a nagyközönségbe olyan jelszavakat, amelyek utolérhetetlen délibábok megcsillogtatásával szédülésbe ejtik az emberiséget. Sajnos, ma túlteng az eugenika felelőtlen megtárgyalása, és ennek nyomán a legbizarrabb gondolatok és alaptalan reménykedések vernek gyökeret az emberek között. Tömérdek újságcikk és felolvasás után a színpadra is bevonult az eugenikus propaganda. Amikor egy új tudományos gondolat ennyire a mindennap témájává válik, csak egész természetes dolog, hogy katolikus szempontból is állást kell vele szemben foglalnunk. Az eugenika nemes és komoly tudományág, mely az emberiség javát és boldogságát szolgálhatja, ha nem fogja tűrni, hogy — mint máris, sajnos, megtörtént, — frivol kezek a helyes vágányról kisiklassák és téves utakra vigyék. 1. Az eugenika általában. Az eugenika a múltban. A) Ha az eugenika, mint tudományág, egészen fiatal is, annál régebbi maga a gondolat. Már Asszíria és Egyiptom ismernek eugenikus szabályokat. A Socrates előtti görög bölcseletben már Empedokles és Parmenides kutatnak az átöröklés törvényei után. Plato pedig a «Köz- társaság»-ról szóló könyvének 5. fejezetében egész csomó olyan eugeni2 Theologia.
