Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Aistleitner József: Rasz Samra
RASZ SAMRA. (Folytatás.) A Rasz Samrán talált, eddig ismeretlen ékírással írt fontosabb mitológiai szövegek tartalmának ismertetése előtt meg kell néhány szóban emlékeznünk a szóbanforgó feliratoknak nyelviről.1 Virolleaud és Dhorme szerint e szövegek nyelve a fönik, tehát egy olyan nyelv, amely az Ószövetség héber nyelvének közeli rokona s az ú. n. kánaáni nyelvcsoporthoz tartozik. Baneth is ókánaáni, Albright pedig északkánaáni eposznak nevezi a talált szövegek legfontosabbikát. Bauer a «safonisch», Friedrich az «ugaritisch» jelzőt ajánlják e nyelv jelzésére, ami azzal függ össze, hogy eleinte Száfont, később pedig Ugaritot tartották az ásatásokkal feltárt város régi nevének. Eme szerzők, valamint Cantineau is akként vélekednek, hogy a feliratok nyelvét nem lehet az eleddig ismert sémi nyelvek egyikével sem azonosítani, hanem hogy az egy eleddig ismeretlen sémi nyelv. E nézetet alátámasztja 1. a feliratokban foglalt szókincsnek jellege. Bár eléggé nagy a száma azoknak az ugariti szótöveknek, amelyeket a héber nyelv szótárából is ismerünk, nem sokkal kisebb azoknak a töveknek a száma, amelyeknek megértését az arab és méginkább az akkád szókincs ismerete teszi lehetővé. E mellett van még eléggé sok olyan tő is, amellyel mindeddig más sémi nyelvben nem találkoztak ; ezeknek egy része bizonnyal egy vagy több nem sémi nyelvből jutott az ugariti nyelv szókincsébe ; jelentésüket csak részben lehet a rendelkezésre álló összefüggésből megállapítani. — 2. Az ugarit nyelv önállósága mellett szól még a nyelv mássalhangzóállaga is. Ha a 30 mássalhangzójelből leszámítjuk ’2-t, ’3-t1 2 és sz2-t, amely valószínűleg szenek grafikus variánsa, még mindig marad vagy 27 mássalhangzós jel, ellen1 Az idevágó kérdésekkel foglalkozik : Virolleaud: Le déchiffrement etc. Syria, 1931. 15—23. ; J. Cantineau: La langue de Ras Shamra. Syria, 1932. 164—170. ; Friedrich, J. : Ras Schamra. 1933. S. 23—27. ; Bauer, H. : Das Alphabet von Ras Schamra. 1932. ; Ginsberg: OLZ, 1933. 8. ; Friedrich: OLZ, 1933. 738. sk. ; ZA, 1933. 305—313. (Zu den drei Aleph-Zeichen des Ras-Schamra-Alphabets.) ; Baneth, D. H. : Zu dem altkanaanäischen Epos von Ras Shamra. OLZ, 1932. 449—453. ; Dhorme: Le déchiffrement des tablettes de Ras Shamra. JPOS, 1931. 1—6.; Albright, W. F. : The north- canaanite epic of ’Al’êyân Ba'al and Mot. JPOS, 1932. 185—208. 2 A három K-jel valószínűleg annak köszöni eredetét, hogy az K-hang környezetében szereplő magánhangzókat is jelezték, tehát Kx = ’a, a’ ; = ’e, e’, ’i, T ; = ’o, o’, 'u, u\ Theologia. 13
