Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre
178 IBRÁNYI FERENC etikai kérdéseket (Kochnál 11, itt majdnem 70 oldal). így tárgyalja a következőket : munkaadó és munkás kölcsönös kötelességei, munkás- védelmi törvényhozás, munkához való jog, faj, nép, nemzet fogalma, nemzetiségi elv, kér. pacifizmus, népszövetség stb. Nem nézi eléggé a dolgokat organikus összefüggésükben és metafizikai mélységükben, hanem felaprózva és egymás mellé rendelve. Előnye a könyvnek a sok pozitív anyag, a kérdések történeti hátterének megfestése. Rendkívül világos, könnyen olvasható és általában igen elismert könyv. A kiváló tübingeni tanár másik idevágó könyve : Kath. Sozialethik. München, 1929. (Vili—357 1.) Ára: 7-65 RM. Mindazokat a kérdéseket emeli ki külön és tárgyalja új összefüggésben, amelyeket az erkölcstani kompendiumának utolsó részében tárgyalt. Könyvének fontosságot kölcsönöz az a körülmény, hogy ezen kívül kát. részről társadalmi ethika nem jelent meg (protestáns részről Wend- land: Handbuch der Sozialethik, 1916). Szerző több helyen ismételt meggyőződése, hogy az Egyház legnagyobb mai feladata érvényre juttatni a kér. gondolkodást családban, államban, társadalomban, gazdasági életben, politikában, nemzetközi vonatkozásban, azaz kiépíteni Krisztus szociális királyságát. Aki ebben a munkában részt akar venni, annak nélkülözhetetlen egy kézikönyv, amely a társadalmi ethika kérdéseibe belevetíti a kér. elvek világosságát. Ez vezette szerzőt könyve megírásában. A tárgyalás elején lerögzíti a kér. ethika sajátos jellegét és kapcsolatba hozza a természetjoggal, kultúrával, egyénnel és közösséggel. Majd áttér az egyes problémákra: család, gazdasági élet, állam, nyilvános élet. Részletesen tárgyalja a liberalizmus, szocializmus, kommunizmus tanítását, nem kerüli el figyelmét a streik, sabotage, lakáskérdés, neomalthuzianizmus stb. Szerző kitűnő ismerője a modern kérdéseknek és a kát. tradíciónak. Ez utóbbiról tanúságot tett sz. Ágoston, sz. Tamás és XIII. Leó államtanáról és társadalomtanáról megjelent monográfiáival. Rendkívül ajánlatos, hogy minél többen olvassák, akik politikában, gazdasági életben és társadalmi kérdésekben tájékozódni és tájékoztatni akarnak. Handbuch der kath. Sittenlehre, herausgeg. von Fritz Tillmann. II. Band: Theodor Miincker : Die psychologischen Grundlagen der kath. Sittenlehre. Düsseldorf (L. Schwann), 1934. 3401. Fűzve 10-80, kötve 12-80 RM. Első kísérlet arra, hogy az általános erkölcstanba sokszor mostohán beleillesztett és rendszertelenül szétszórt erkölcs-lélektani kérdéseket önálló tárgyként kiemelje és az utolsó néhány évtized alatt nagykorúvá fejlődött modern tapasztalati pszihológiát a kát. erkölcstannal szintézisbe hozza. A tárgyalási mód tudományos és gyakorlati előnyeit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az asszociációs pszihológia induktív-természettudományos módszerét, valamint a struktúra-pszi- hológia megértő, magyarázó, szellemtudományi módszerét (Wilh. Dilthey, Theod. Erisman, Ed. Spranger, Max Scheler) beleállítja a kát. erkölcstan szolgálatába. Nem húny szemet azok előtt a megállapítások előtt, amelyeket Ernst Kretschmer, G. Ewald, Theod. Viernstein szervezet-kutatásai, valamint Freud, Alfred Adler és Carl Jung élményelemzései a tapasztalati pszihológia közkincsévé tettek. Tárgyul tűzi ki az erkölcsi élet pszihikai oldalát. Vizsgálja az erkölcsi élet lefolyását, feltételeit ás gátló körülményeit. A Ielkiismeret, mint az erkölcsiség feltétele és az erkölcsi személyiség centrális ténye áll a könyv középpontjában. Fenomenológiai módszerrel boncolja a lelkiismereti élményt (értékfölismerés, érték iránti érdeklődés, azaz
