Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)

Teller Frigyes: A zsidó és a görög zene hatása a liturgikus énekünkre

A ZSIDÓ ÉS A GÖRÖG ZENE HATÁSA LITURGIKUS ÉNEKÜNKRE. 3. Áz ókori Róma művészete és zenéje. Midőn az ókori rómaiak zenéjéről és vele egybefoglalóan rövid kultúrtörténeti bepillantásképpen képzőművészetükről szólunk, csak ama megállapításunk igazolására szorítkozunk, hogy a római nép, miként zenéjében, úgy művészetének többi formáiban sem volt eredeti termő erő, hanem művészete mindenestül idegen forrásokból eredt és életének utolsó napjáig ezekből is táplálkozott maradandó nemzeti és művészi karakter kitermelése nélkül. Hogy a rómaiak nem voltak tulajdonképpenvaló művész nép, már Vergilius megénekelte : «Tu regere imperio populus Romane, memento : Hae tibi erunt artes». Az ókori Róma népe inkább az élet gyakorlati oldala felé orien­tálódott : hadakozott, földet művelt, szónokolt és rideg, számító agy­velővel nagyszerű jogot alkotott, míg művészete alapjában az etruszk nép kultúrájából fakadt. Róma már Kr. e. a Vili. században erős etruszk nyomás alatt áll. Az etruszkok csakhamar győznek és elfoglalják Rómát, és ekkor a fejlett etruszk kultúra és társadalmi élet a maga teljességében bevonul Rómába. Elhozták magukkal isteneiket, megtanították a rómaiakat írni, olvasni és építeni. Első római épületeik Kr. e. a VI. századból valók. Az etruszk művészetnek római nyomai megmaradtak akkor is, mikor Róma a világbirodalom fővárosa és a fényűző hellén kultúra központja lett. Mindenekelőtt az építészetben válik láthatóvá az etruszk stílus állandósulása. Az etruszk eredetű boltívet a római építészet nagy szeretettel alkalmazta. Nagyon valószínű, hogy a római diadalívek az etruszk városkapuk ivéből születtek ; pl. Augusztus császárnak Kr. e. 27-ben, Riminiben emelt diadalíve jellegzetes részeivel (oszlopok, fara­gott fej díszítések) a későbbi etruszk városkapukra emlékeztetnek. Hasonló etruszk elemeket őriz a turini Porta Palatina galériája is. A hármas tagozatú Capitolium szintén etruszk eredetű, valamint a római templomok magas padozata és a római építészetben állandósult toszkán oszlop.

Next

/
Oldalképek
Tartalom