Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Fráter Lénárt: Hunyadi János eredete
HUNYADI JÁNOS EREDETE 139 tehát elődeitől eredő címer, akiknek már megvolt a címerhasználati joguk. Hol van a Vajknak a címere? Ezt az adottságot a kutatók már teljesen figyelmen kívül hagyják. Pedig V. László, maga a király, adott egy bizonyítványt, mely ősi magyar birtokos ősökről beszél — a címerhasználati jogot több nemzedéken át huzódónak mondja — ki meri ezt megváltoztatni? Ki az a vakmerő, aki ettől el mer térni? Márpedig a Vajk-féle teóriában ez történik! A vajda-féle teóriában azonban megvan a címer is, mégpedig teljesen V. László leírásának megfelelően. Jobbra dűlő, három hajlított oldalú, osztatlan mezejű pajzs, benne egy halmocskán álló madáralak, a holló ; a pajzs felfelé néző sarkán szemréses fejvédő sisak, rajta a holló másik alakja és mint dísz, a fejvédő sisakról lehulló, a hátteret még az 500 éves sírkövön is szépen elfedő lepel. Mindkét madáralak itt gyűrű nélkül. De az már régen tisztázva van, hogy a gyűrű egyszer ott van, máskor meg nincs, tehát nem lényegesen fontos. Hunyadi maga, mint kormányzó, az általa használt országpecsétjébe szintén gyűrűnélküli madarat vésetett. Ugyanígy van az itt-ott látható félhold és csillag a pajzs belsejében. Arra nézve sehol sem találtam adatot, ami a címeradományozás idejére némi tájékoztatót is adhatna. Lehetséges, hogy talán Comes Henche, egyik őse kapta, aki Ascén bolgár királynál is megfordult és aki 1227-ben szerepel az oklevelekben. De az sincs kizárva, hogy királyaink engedélyével kezdettől fogva joguk volt hozzá. Abban az időben ugyanis az egyes családok még maguk választottak címert. De az is lehetséges, hogy csakugyan igaza van br. N a 1 á c z i Józsefnek, aki azt mondja : «Az hollós címer ázsiai eredetű és azt nemzetünk magával hozta ki fővezéri zászlóján Európába». (Ponori Thewrewk : 3 ért. VIII. 1.) Tessék megnézni Marczali Magyarnemzet története I. kötetének 45. lapját, ott bemutatja a Bécsi képes krónika rajza után a pogány magyar vitézt a turulos zászlóval. Szembeötlő ennek a címernek azzal való hasonlósága. Tornya Sándor a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat 1880-iki évkönyvében (79. és kk. 11.) bebizonyítja, hogy Hunyad vármegye megyei címerének a Hunyadiak címerét vette át. Azonban kifogásolja és elhibázottnak tartja, hogy a pajzsban álló hollóalakot hármas halomra állították, mert ezzel eltértek az ősrégitől. íme itt egy halmon áll a holló. Azonban maga a család sem volt ebben következetes, mert náluk is hol egy halmon, hol törött leveles vagy levélnélküli ágon, hol meg minden nélkül, szabadon áll a holló, de három halmon soha. Ezek azonban már részletkérdések. Tény az, hogy a verebélyi vajda családjának igenis több nemzedéken keresztül címé-használathoz volt joga és csak az igazságot állapítjuk meg, mikor ebben a verebélyi vajda síremlékén látható címerben az itt elmondottak után a Hunyadiak címerének ősét hirdetjük. Ezzel megvan a «genus non admodum obscurum»,
