Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Fráter Lénárt: Hunyadi János eredete
HUNYADI JÁNOS EREDETE 137 De még így sem felelhet meg, mert Péternek, a verebélyi vajdának atyja: György, — ennek az atyja meg Serb vagy Sorb! Ez tényleg megoldhatatlannak látszik első pillanatra. Bár ez a vagylagos Serb vagy Sorb igen ékesen mutatja, hogy itt is az olvasás körül lehet valami hiba, mert annak csak egyfélének volna szabad lennie. Érezte már ezt az egyik legszorgalmasabb kutató, dr. Wertner is, azért A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyvének XI. kötetében (1900) a 104. lapon az «e» és «o» kimagyarázására külön jegyzetet szentel. De ha az a bizonyos, az «r» betűbe beolvadó betű e-nek is, o-nak is olvasható, akkor az sem nem «e», sem nem «o» hanem eo (ügyes cancellista írhatta !) és ebben az esetben a nyomtatotthoz hasonlóan írott nagy S betű — amelyik ugyanis inkább hasonlít az írott «G»-hez, tehát — G-nek olvasva már megadja a Geor-t, a szó végén a rövidítést feloldva kész a Georgii. De erre a magyarázatra egyáltalán nincs is szükség ! Ugyanis az említett évkönyv 138. lapján dr. Wertner és Sólyom-Fekete azt magyarázgatják, hogy Surb, Sorb, Serb — magyarosan Zsurzs — a magyar Györgynek jelel meg, nem is gondolván arra, hogy ezzel a vajda-nehézséget ők maguk oldják meg. Tehát íme a Vajk-nak, általunk Vajvodának olvasott apának őszerintük is György az apja. Ezek után kénytelenek vagyunk azt mondani, hogy : Joannes filiius Vajvode de Verebei, filius Georgii — és a Joannes, dictus Oláh, filius Vajk de Huny ad, filius Serb vagy Sorb — tulajdonképpen egy és ugyanazt mondja, tehát ugyanarra a személyre vonatkozik ! Ezzel az olvasással eltűnnek mindazok a nehézségek, amelyek eddig a megértést megnehezítették. A frater carnalis körül a filius Vajvode de Hunyad, vagy köznyelven : a verebélyi vajda fia: János oklevélszerinti beállításával ime egyszerre minden világossá válik. Nem kell sem más apát, sem más anyát keresni, mert ime megvan.. . oklevelekkel igazolva még a György nagyapa is... Az 1409-ből eredő kettő és 1419-ből eredő harmadik, Hunyad- vára és tartozékainak adományozásáról szóló, tehát három oklevél az a bizonyos oklevél, amit bemondásra találtak meg. Érdemes itt megemlíteni azokat, mert ez a három szolgáltatja a legnagyobb nehézséget nem nekünk, hanem a Vajk apaságának. Bár az is megemlítésre méltó, hogy az abban szereplők egyike hol Radul, hol László néven szerepel, ami miatt a régi hiteleshelyek bármelyike is feltétlenül nagyonis gyanús szemmel nézné. De további részletezésbe azért nem érdemes belebocsátkozni, mert ezen három oklevél teljes tartalmára nagyon is keményen rácáfolt a szomorú valóság. Ugyanis akármennyire csűrjük-csavarjuk is Hunyadi életkorát, annak megállapításánál nem mellőzhetjük az egyetlen adatot,
