Theologia - Hittudományi Folyóirat 2. (1935)
Szabó Vendel: A gyónás érvényessége az orthodox egyházban
126 SZABÓ VENDEL mert már megvan az error communis. Nem egyesek véleményéről, hanem a közvéleményről van szó. Ilyen esetben pótolja az egyház a közjó érdekében az oldóhatalom hiányát a gyóntató papban. A hívők közösségének jóhiszemű tévedését veszi az egyházjog jogcímnek — titulus — hogy a hívők lelki hasznát előmozdítsa. Ez a hatalompótlás másjellegű, mint akár a iurisdictio ordinaria, akár a iurisdictio delegata — amelyek állandó — habitualiter — hatalombirtoklást jelentenek — mert az egyház esetről-esetre — in casu — adja meg minden egyes gyónásra. Mivel a Can. 209. minden megszorítás nélkül beszél a köztévedés esetében, mellékes, hogy a iurisdictio-hiány min alapul — v. ö. Can. 2264. — a közjó érdekében «Ecclesia supplet». A jóhiszemű köztévedés egyik legvilágosabb esete az orthodox hívek helyzete. Amint azon meggyőződésben élnek, hogy ők Krisztus igaz egyházának tagjai és a fentebb említettek szerint in foro interno valóban is azok, éppen ügy törvényesnek tudják egyházuk hierarchikus képviselőinek oldó-kötő hatalmát. A hiányos theologiai műveltséggel bíró nép — amint ez nálunk is tapasztalható — nem tud különbséget tenni az ordo és a iurisdictio között, annál kevésbbé, mert püspökei minden tekintetben az apostolok törvényes utódainak vallják magukat, papjai pedig a püspököktől nyernek hatalmat és megbízást a hívők lelki szükségleteinek ellátására.1 Honnét jöhetnének arra a gondolatra, hogy akinek kezéből valóban az Élet Kenyerét veszik és aki nekik a többi szentséget érvényesen kiszolgáltatja, az éppen azon szentségnél válnék tehetetlenné, amire leggyakrabban van szükségük? Salvo Ecclesiae iudicio, amely eddig még nyilatkozott, nyugodt lélekkel állíthatjuk tehát, hogy az orthodox hívek orthodox papnál végzett gyónása, ha egyéb kellékek megvannak, iurisdictio szempontjából érvényes, mert a papok a törvényes küldetés és a pásztori működés látszatával bírnak — titulus existimatus — és az egyház a körülmények által szükségszerűen létrejött köztévedésben nem akarja elhagyni és nagy kegyelemkincsektől megfosztani azokat, akik absentes quidem corpore, praesentes autem spiritu mégis csak az ő fiai és jóhiszeműségükben részesei a krisztusi ígéreteknek. A maga részéről megadja tehát, ami tőle függ, a iurisdicíiót, hogy az orthodox pap szándékolt bírói ténykedése tényleg érvényes legyen. Szabó Vendel. 1 Az orthodox egyházak egybehangzó véleménye szerint a gyóntatáshoz feltétlenül szükséges a iurisdictio. Jugie i. m. III. 367.
