Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Pataky Arnold: A Chestero-Beatty-féle papiruszok
298 PATAKY ARNOLD könyvében 50sor és Eszter könyvében 44sor lehetett egy-egy lapon. A kódex kora valószínűleg a harmadik század utolsó része ; jele : 967. Az írás igen szép, világos és jól olvasható. X. Dániel. 13 levél. Tartalma : 3, 72—6, 18 ; 7, 1—8, 27. a Hetvenes fordítás szerint, de a szöveget nagyobb hiányok szakítják meg, mert minden levélnek alsó részén körülbelül kétötödrész hiányzik. A lapok eredeti nagysága 36-4 x 13 cm lehetett, egy-egy oldalon 44—46 sor volt. Mivel a lapok számozása 141-től 166-ig terjed, bizonyos, hogy a kézirat Dániel könyve előtt még egy (vagy több) más könyvet is tartalmazott. Az egész kódex terjedelme körülbelül 96 levél lehetett. Érdekes, hogy az 5. fejezet 7, 1—8, 27. után olvasható. A kézirat valószínűleg a harmadik század első feléből való ; jele : 968. Az írás emlékeztet a 11. és a VII. sz. kódexére, de kevésbbé szabályos. XI. Jézus Sirák fia könyve. Egy teljes levél (27 x 18-2 cm) és egy másik levélnek a töredéke. Tartalma : 36, 28—37, 22 ; 46, 6—11 ; 46, 16—47, 2. A teljes levél számozása : 73—74. A kódex kora valószínűleg a negyedik század ; jele : 964. Az írás kevésbbé szép. C) Nem kánoni iratok. XII. Hénok-könyve és egy keresztény homilia. 14 levél és 2 töredék. Tartalma: Hén. 97—107; utolsó sora a következő felirat : «Hénok levele». Ezután következik egy keresztény homilia, melynek szerzője ismeretlen. A levelek eredeti nagysága valamivel több volt, mint 26 x 14-3 cm. A számozott lapokon a 15—36. számokat találjuk ; négy lapnak nincsen száma, ezek valószínűleg a szá» mozott lapok után következtek. Ügylátszik, gyakorlatlan kéz írása ; a leíró számos hibát ejtett. A kódex kora a negyedik vagy az ötödik század. * * * Mindeddig — néhány csekély töredéket leszámítva — a szentírási görög szöveg legrégibb tanúi a Vatikáni (B) és a Sinai (x) kódex voltak, a Kr. u. negyedik évszázadból. A Chester Beatty-féle papiruszok azonban olyan szentírási szövegnek a tanúi, amelyet már az apostoli atyák tanítványai olvastak. Jeremiás és Jézus Sirák fia könyvétől eltekintve a többi tíz kódex az ó- és a újszövetségnek oly terjedelmes részeit tartalmazza, hogy belőlük a II. és III. századbeli bibliai görög szöveg jellege egész biztosan megállapítható. E kódexek legnagyobb jelentősége éppen abban áll,
