Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Artner Edgár: A római katakombakutatás mai állása
80 IVÁNYI JÁNOS főfeladata kibogozni azt, mit akar mondani az elbeszélés. Schmidt ilyképen akarja áthidalni a prot. teológia eme szakadékát : mindenekelőtt meg kell állapítani a kritika segítségével a bibliai elbeszélés őseredeti értelmét, aztán pedig utána kell nézni, micsoda elhajlást, átértékelést, átmagyarázást szenvedett ez az értelem a későbbi teológiában. Így az ősszüleink bűnbeeséséről szóló bibliai elbeszélés Schmidt szerint kezdetben nem az áteredő bűnről szólott. Csak későbbi izraelita-zsidó vallási spekuláció látta a Genesis egyszerű elbeszélésében szemléltetve az egész emberiség sorsközösségének és egyetemleges felelősségének érzetét (54. o.), egyszóval Szent Pálnak az áteredő bűnről szóló tanítását. Már ez az egy példa is mutatja azt a mélységes szakadékot, amely alapvető kérdésekben a kát. és prot. teológiai felfogás között tátong. De mutatja egyúttal azt is, hogy a szabadjára engedett, minden vallási megkötöttségtől mentes képzelőtehetség, legtöbbször az újszerűség beteges ösztönétől űzetve, mennyire el tud kalandozni az igazság sziklaszilárd talajától. Beszélhetünk-e még ilyen teológiai felfogás mellett célravezető szentírásmagyarázásról, melynek mégis csak az a végső törekvése, hogy eleven, lendítő igazságokat bányásszon ki a szent szövegből? Lehet-e még komoly vallási jelentősége az Ószövetségnek azok előtt, kik a Biblia alapvető igazságokat hordozó ősi elbeszéléseiben megbízható értelmet nem találnak? A könyv stílusának megtévesztő ereje miatt fokozott óvatosságra intjük az olvasót. C. L. Woolley: Ur und die Sintflut. Sieben Jahre Ausgrabungen in Chaldäa, der Heimat Abrahams. Mit 92 Abbildungen, einer Karte und einem Plan von Ur. Sechste Auflage. Leipzig, 1930. Brockhaus. 6.50 M.— Néhány esztendővel ezelőtt megjelent The Sumerians (németül : Vor 5000 Jahren) c. művében Woolley Délbabilónia őslakóiról szól. A jelen, szép kiállítású könyvben, mely rövid idő leforgása alatt hat kiadást ért meg, azokkal az ásatási munkálatokkal foglalkozik, melyeket a British Museumnak és a pennsylvaniai egyetem múzeumának közös expedíciója végzett hét esztendőn át az ősi délbabilóniai városnak, Ábrahám egykori hazájának, Urnák területén és környékén. A felszínre került gazdag archeológiái lelet szépség tekintetében semmivel sem marad mögötte a Tut-ench-Amun sírjából származó kincseknek, korban pedig messze fölülmúlja ezeket. Az értékesebb darabokat (edényeket, hadi- és egyéb felszereléseket) 92 szép illusztráció szemlélteti. Bibliai szempontból maga Woolley három leletet tekint jelentősnek : 1. Ur városának romjaiban két és fél méternyi agyagréteg alatt falomladékot találtak a kutatók, eltemetett eszközökkel, tűzkövekkel és agyagedényekkel. Az agyagréteg fölött tiszta sumér kultúra nyomai mutatkoztak, alatta pedig egy keverék kultúráé, mely sumér és egyéb elemekből tevődött össze. A két és fél méternyi agyagréteget vízár rakta le, mely oly hatalmas volt, hogy egy egész kultúrát temetett el. Nem messze ettől a helytől egy aknára bukkantak, melyből ugyanolyan tárgyakat hoztak napvilágra, mint az agyagréteg alól. Woolley nem habozik ezt az árvizet a bibliai vízözönnel összefüggésbe hozni. (22. 0.) A kritika tartózkodva, sőt — mondhatni — hűvösen fogadta Woolley feltevését. — 2. Egy másik
