Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Schütz Antal: A hittudomány jelen fázisa és föladatai (I.)

2 SCHÜTZ ANTAL A hittudomány eddigi történetének grafikonja olyan hullám­vonal, mely három hegyet mutat — három virágkort ; közöttük elterül három hullámvölgy, a süllyedtségnek három szaka, és az összekötő vonalon van három fölfelé mutató és három hanyatló fázis ; a mostani meg éppen az, melynek fázisjellegét keressük. Az első virágzást jelenti a patrisztjka virágkora, melynek küszöbén ott áll Atanáz szentmihályi alakja, alkonyán Szent Leo pápa. Ha mindenáron jelentős történeti események határkövei közé akarjuk szorítani, ami elhatárolhatatlan élő folytonosság, azt mondhatjuk : megnyitja a niceai zsinat, 325-ben, és lezárja a kalcedoni, 451-ben. A második csúcs a skolasztika virágkora, mely nagyjából a 13. szá­zadra korlátozódik, s ha itt is határokat akarunk kitűzni, kezdetéül megjelölhetjük a IV. lateráni zsinatot, 1215-ban, végül Duns Scotus halálát, 1308-ban. A harmadik virágkor nagyjából egybe­esik a trentói zsinat végétől számított századdal, tehát 1560—1660 között helyezkedik el. Ez a nagy exegéták, polemisták, történeti teológusok kora, kikkel azonban egy rangban állnak a nagy rend- szerezők. Mikor már most a történelem tanulságait és erőforrásait folyósítani akarjuk a jelen elméleti és gyakorlati föladatai számára, megbízható úton járunk, ha fölkutatjuk a múltban azokat az irány­vonalakat, melyek a jelenben konvergálnak. Ennek a biztos mód­szernek szellemében három kérdés megoldja föladatunkat : I. Mi jellemzi és okozza a hittudomány virágkorait? II. Mi jellemzi mos­tani fázisát — s mert keletkezésében lehet legbiztosabban föl meg­ismerni azt, ami lett : hogyan keletkezett? III. Mik a teológiai ma föladatai? I. A) Minden virágzást jellemez tartalmilag a teljesség, for­mailag a maga sajátos jellegének, stílusának biztonsága, gene­tikailag a termékeny életerő. Kultúrjelenségeknél, hová történet- bölcseletileg a hittudományt is sorolni kell, az erő és termékenység vonalán következményként jelentkezik a közvetlen és távolabbi környezettel való termékeny és termékenyítő kölcsönhatás. 1. Tartalmilag a virágkorok hittudománya immanens munka- programm erejével körébe vonja egymásután az összes teológiai föladatokat. Ezeket logikailag ilyen sorba lehet állítani : az apolo- getikai, apológiái, polémiái, pozitív, spekulatív, dogmatikai gya­korlati föladat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom