Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Takács Ince: A Duns Skót János körül fellendülő irodalom
376 HERMANN EGYED rad a hozzáértők kezében. A bevezető értekezés főbb eredményeit ő latin nyelven teszi hozzáférhetőkké a nem magyar szakkörök számára. Juhász Kálmán: Két kolozsmonostori püspökapát a XVI. században. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 62. sz.) Kolozsvár, 1933. 4°, 24 1. — Két Csanádi püspök viszontagságos élete van ebben a kis füzetben elmondva, akik egyúttal kolozsmonostori apátok is voltak. Az egyik az eddig mint püspök ismeretlen Medgyesi Székely Ferenc, akit apátságában 1553-ban a protestánsok öltek meg. A másik a dominikánusból püspökké lett Kolozsvári János, aki Draskovich György pécsi és Dudich Endre knini püspökkel együtt mint a magyar klérus képviselője vett részt 1562-ben a trienti zsinaton s ott még ugyanezen évben meg is halt. Szerző széleskörű, eredeti levéltári kutatások alapján rendkívül érdekesen mondja el Kolozsvári utazását, zsinati szereplését és egy fényes életpálya kapujában bekövetkezett korai, tragikus halálát. Dr. Közi-Horváth József: Alexovics Vazul, a legnagyobb pálos szónok, 1742—1796. Győr, Mercur ny., 1930. 8°, 56 1. (Szerző kiadása.) Az érdemetlenül rég elfelejtett és igazságtalanul megítélt kiváló pálos atyának és egyetemi hitszónoknak újabban mind több figyelmet szentel a magyar tudományosság. Először Eckhardt Sándor méltatta őt kitűnő könyvében (A francia forradalom eszméi Magyarországon, 1924), majd Brunner Ernőd O. S. B. (A francia felvilágosodás és a magyar kát. hitvédelem, 1930) helyezte el a 18. századbeli magyar apologéták sorában az őt megillető helyre. Brunner munkájával egyidőben jelent meg K.-H. kis füzete, amely Alexovics életrajzát adja és részletesebb bepillantást enged prédikációin és egyéb írásain keresztül izzó, egyházias leikébe. A jó összefoglalás újabb figyelmeztetés arra, hogy a magyar egyháztörténetírásnak Alexoviccsal szemben — nézetünk szerint — még mindig vannak lerovandó kötelességei. Hermann Egyed.
