Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Takács Ince: A Duns Skót János körül fellendülő irodalom
356 TAKÁCS INCE Scoti juxta litteraturam ultimi decennii. Antonianum, III. 1928., 451—63) c. kiváló tanulmányában. Születésének szinte hagyományos évét 1274 helyett Longpré és Callebaut után 1265—66-ban kell megállapítanunk. Longpré ugyanis a lincolni püspök, Sutton Olivér regestumaiból kiadta az általa 1291 márc. 17-én pappászenteltek névsorát, akik között találjuk a ferences Fr. Johannes Dons presbyteri, aki nyilvánvalóan Duns Skót János neve. (L’ordination sacerdotale du Bx. Jean Duns Scot, v. ö. Arch. Francise. Hist. XXII. 1929., 54—62.) Márpedig az akkori kánonok szerint papsága előtt legalább 25 évet fel kell tételeznünk. Ilyenformán kerülünk vissza az 1265—66. évre, mint Scotus születési évére. További életére nézve megállapítható, hogy Párisban 1293—96-ban élt tanulmányainak ; Páris után Oxfordban találhatjuk, ahol 1300-ban a Sententiá-k felett tart előadást. 1302—1303-ban mint baccalaureus a párisi egyetemen a Sententiá-k első és negyedik könyvét magyarázza. 1303-ban, mint már említettük, mivel nem azonosította magát Szép Fülöp politikájával, azért el kellett hagynia Párist és Kölnbe távozott. A következő év elején visszatérhetett ismét Párisba, ahol az időben jőnek létre a Collationes. 1304-ben Valboa Gundisalvus generális magisz- terségre jelöli Duns Skótot. Ennek folytán 1305-ben megkezdte magiszteri előadásait. Párisban 1307-ig maradt, amikor is hasonló okok miatt, mint 1303-ban, el kellett hagynia a Sorbonne városát, hogy Kölnbe térjen meg nyugovóra, ahol 1308-ban halt meg. A halálozási év és nap (nov. 8.) adataiban az összes írók megegyeznek. Ez utóbbi adatokhoz jó szolgálatot tesznek a következő cikkek : A. Callebaut : Le Bx. Jean Duns Scot, bachelier des Sentences à Paris en 1302—1303 (La France Francise. IX. 1926., 293—317) ; P. E. Longpré : Le B. Jean Duns Scot. Pour le Saint-Siège et contre le gallicanisme (25—28 juin 1303), ugyanabban a folyóiratban (XI. 1928.) ; A. Callebaut : A propos du Bx. Jean Duns Scot de Littledean, Notes et recherches historiques de 1265 a 1292 (Archivum Franc. Hist. XXIV. 1931., 305—329); A. Callebaut: La Maîtrise du Bx. Jean Duns Scot en 1303, son départ de Paris en 1307 durant la préparation du procès des Templiers (Arch. Fr. Hist. XXL 1928., 206—239). Duns Skót János egyénisége az utóbbi években nagy érdeklődésnek központja. Most, hogy művei kiadás alatt vannak, kerülnek elő egyes életmozzanatai és pedig tudományosan megalapozva. Megtudjuk ezekből, hogy pályafutása a tudós szerzetesnek élete. Tanult és tanított Párisban, Oxfordban, megfordult Kölnben, belekeveredett a korabeli egyházi politikai vitákba, amikor is a szélesen terjedő gallikán felfogással szemben síkra száll az apostoli Szentszék tekintélyéért. A Szentszékhez való hűségéért ott kellett hagynia Párist. Ő levonta a következményeket és aláírta azt az ívet, amelyen azok nevei vannak, akik Szép Fülöp királlyal szemben állnak és nem felebbeznek egyetemes zsinathoz, nem akarják VIII. Bonifác pápa emlékének kárhoztatását, hanem hűek maradtak az Unam Sanctam bullához. Mivel életének történetében sok meglepő adat kerül felszínre a tudományos kutatások folytán, azért várjuk türelmetlenül az ő íródeákjának, P. Ephrem Longprének scotus-i
