Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása a forradalomtól a kiegyezésig

az elfogadás nehézségekbe ütközött, mert a bécsi nuncius, Falcinelli nem ajánlotta azt. Szerinte a lemondás, amint Bachnak a kúriában megmondták, «morális nyomás eredménye, amely híjjával van minden kánoni indítóoknak és önkéntességnek» és az elfogadás a nuncius szerint az egész magyarországi klérusra és katolikusokra rossz hatással lenne. A Szentszéken méltán úgy látták, hogy a lemondásra nem volt semmi kánoni ok, amire azonban Bach azzal válaszolt, hogy az állam és az Egyház java elég fontos ok kánonjogi szempontból is. A pápának nem lehet közömbös, hogy Haynald akkor, amikor az 1848-as törvények érvényességét hirdeti, tulajdonképpen megtagadja azt, hogy a concordatum Magyarországra és Erdélyre nézve kötelező. A kúria kérte még a prímás és a kalocsai érsek véleményét is, akik a lemondás elfogadását ajánlották, míg a nuncius továbbra is kitartott korábbi nézete mellett. A pápa végre is Rómába hivatta Haynaldot és miután kihallgatáson fogadta és egy bíbornoki congregatio úgy találta, hogy a lemondás nem felel meg az egyházjogi törvényeknek, azt az ajánlatot tétette a bécsi udvarnak, hogy Haynald mellé koadjutort rendel, aki az összes püspöki jogokkal fel lesz ruházva minden megszorítás nélkül úgy, hogy Haynald- nak semmi befolyása sem maradna egyházmegyéje ügyeire. Utóbb azonban, bizonyára politikai okokból elhatározta, hogy elfogadja a lemondást és Haynaldot, akinek személyét nagyon megkedvelte, a kúriában fogja alkalmazni. Miután Ferenc József megfelelő életjáradékot és átköltözési költséget biztosított Haynaldnak, a pápa őt érsekké nevezte ki in partibus infidelium és Rómába hívta.1

c) A káptalani javadalmak betöltése.

A káptalani javadalmak betöltésében sem állott be az abszolutizmus első éveiben változás. A prépostot és a kanonokokat Ferenc József nevezte ki az illetékes püspök javaslata alapján. A kivételes állapot idejében, miként a püspöki kinevezésekre vonatkozó javaslatok, a belügyminiszter,1 2 azután a kultuszminiszter útján jutottak az uralkodó elé. A betöltés, miként eddig gradualis promotióval történt, az utolsó megüresedett helyre hármas jelölést terjesztett be a püspök. Ha több hely üresedett meg a fokozatos előlépés folytán, akkor a püspök, illetőleg az érsek lehetőleg több személyt ajánl, akik közül a sorrendben az elsők a püspök jelöltjei a megüresedett állásokra.3 A jelölések ügyében a prímást is meg szokták kérdezni, aki felülvizsgálja a püspök javaslatát.4 A jelöltek politikai megbízhatóságáról a polgári biztos (Zivilkommissär) is nyilatkozott.5

A KIRÁLYI KEGYÚRI JOG A FORRADALOMTÓL A KIEGYEZÉSIG 319

1 A vonatkozó levelezés Külügymin. Admin, ltár. F. 26. 17. cs. Külön csomó. A politikai háttérre vonatkozólag Eckhart F. Egy nagy magyar fó'pap életéből. A Bécsi M. Tört. Intézet Évkönyve II. évf. 276. s köv. 1.

2 Min. Rat. 1849:3566.

3 Min. Rat. 1850 : 2694.

4 Min. Rat. 1849 : 3566.

6 Min. Rat. 1850: 1054, 1055, 2570, 2694, 3988, 4182 stb.