Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Szabó Vendel: A szent officium döntéseinek értékelése
A SZENT OFFICIUM DÖNTÉSEINEK ÉRTÉKELÉSE 239 Kopernikus, ermlandi kanonok, 1543-ban kiadta III. Pál pápának ajánlott híres művét az égitestek mozgásáról, amelyben megfigyelései és számításai alapján közölte, hogy az égitestek mozgásának tüneményét a legnagyobb egyszerűséggel és valószínűséggel meg tudjuk magyarázni, ha feltesszük, hogy a nap áll és a föld forog körülötte. A munka közkézen forgott anélkül, hogy egyházi részről kifogás érte volna, sőt Kopernikust mint m csillagászati tudományok újjáalkotóját» ünnepelték. Több mint félévszázaddal később kerül csak Kopernikus rendszere a vallási viták sodrába. A zseniális pisai természettudós, Galilei magáévá teszi Kopernikus véleményét, bizonyítékait újakkal alátámasztja és a földnek a nap körül való forgását Kopernikus- tól eltérően már nem mint hipotézist, hanem mint bebizonyított tézist védi. Ez még magában véve egyedül a csillagászokat érdekelte. Azonban Galilei a kérdést átviszi a teológiai kérdések légkörébe és vitát provokál a Szentírás azon helyeinek magyarázatát illetőleg, amelyek az ellenkezőt látszanak bizonyítani és követeli, hogy a heliocentrikus rendszerrel ellentétben álló szentírási kifejezéseket a teológusok metaforikusán magyarázzák. A dolog önmagában semmi elvi nehézséget nem támasztott, hiszen a Szentírás sok helyét magyarázzuk átvitt értelemben. Abban is igaza volt Galileinek, hogy a Szentírás nem természettudományi tankönyv és nem akarja azt a kérdést eldönteni, «vájjon a nap és föld közül melyik mozog és melyik van nyugalomban». Ezen két elvi kérdést nem is kifogásolta senki. Viszont azonban igaz az is, hogy a Szentírás, amelynek igazmondása isteni garanciával bír, ámbár főcélja szerint az örök élettel összefüggő igazságokra akar bennünket tanítani, ezekkel kapcsolatban sok más dologról is beszél, amelyek profán jellegük mellett az igazságközlés jellegét viselik magukon, a Szentlélek tanítani akar általuk, nem szabad tehát velük szembehelyezkedni. Az észszerű írásmagyarázat alaptörvénye, hogy a szöveget szószerinti értelmében veszem, amíg valami bizonyíték nem kényszerít az átvitt értelem alkalmazására. Ugyanez áll a Szentírásra is ! Ámbár nem célja általában a természettudományi kioktatás, adott esetben valami természeti tüneményt akarhat leírni a dolog objektív igazsága szerint. Hogy akarja-e ezt vagy nem akarja, bizonyítékokkal döntendő el. És ezen a ponton vált tragikussá a Galilei-ügy. Galileinek kétségkívül igaza volt a heliocentrikus rendszer állítá
