Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Schütz Antal: A hittudomány jelen fázisa és föladatai (I.)
20 SCHÜTZ ANTAL S ezt a kritériumot mindig biztosan lehet alkalmazni. A hittudomány iránytűje ma föl és előre mutat ; aziránt nincs kétség. Vájjon közelinek jelzi-e a Pólust? Vagy már ki is kötött? Elérte-e már azt a fokot, melyet egyszerűen virágkornak lehet minősíteni? A fönti tudománytörténeti elmélés nagyon is világos és biztos kritériumokat adott, semhogy erre a kérdésre igennel merjünk felelni. Minthogy itt is a részletekbe menő megállapítások természetszerűen összeszövődnek a hiányok és föladatok megjelölésével, a tüzetes igazolást elmélésünk III. részére kell hagynunk. Elég most arra eszmélnünk, hogy az általános teológiai köztudat szerint nincs ennek a kornak olyan kiemelkedő nagy teológusa, ki a hit igazságait és tényeit egész terjedelmükben a mai kor biztosított ismereteivel, problematikájának és módszereinek biztos asszimilálásával a teljesedettség nagy szintézisébe foglalná, aki megírta volna a ma Summa theologica-ját. A dogmatikában nem egy ponton egészen közel járt ehhez a kor legkiválóbb dogmatikusa, Scheeben. Már Mysterien des Christentums-áról joggal mondja A. M. Weiss : «das kühnste, tiefsinnigste und geistreichste Werk, welsches die neuere Theologie hervorgebracht hat» ; de nála hiányzik a mai pszichológiai, vallástörténeti, ismeretkritikai, etikai meg szociáletikai problémakörrel való benső mérkőzés. Megvolt ehhez a tehetsége és kezdése Newman-nek és Schellnek ; azonban Newman részben külső okokból nem jutott el a szintézisig, Schell pedig nem helyezkedik el mindenben a katolikus középvonalon, és túlságosan apologéta ahhoz, hogy klasszikus veretű rendszerező legyen. Még nagyobb mértékben áll mindkettő a század másik fényes egyetemes tehetségéről, Rosminiről, akinek spekulációja sajna jórészt egészen járhatatlan utakra tévedt. Ilyenformán ez a kor nem teljesedés kora, egyebekben sem, a hittudományban sem ; de várja a teljesedést és elébe dolgozik. Eredményei föladatokat is jelentenek. Schütz Antal. (A befejező III. rész a következő számban jelenik meg.)
