Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)

Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása Mária Terézia korától 1848-ig

218 ECKHART FERENC tések útján» közölje.1 Ebből mellesleg az is kiderül, hogy az osztrák minisztérium a szentszékkel való érintkezést a magyarországi püspöki kinevezések ügyében is fenn akarta tartani magának. Az uralkodó a káptalannak a kormányszékek rendes útján hozzá érkező bejelentéséből értesült a főpapi székek megüresedéséről, amihez a kormányszékek különösen, ha a halogatást látták érvényesülni, a mielőbbi betöltés kérését fűzték.1 2 Javaslatot ugyanis csak a király utasítására tehettek. A kancellária bejelentésére azonban nem minden esetben követ­kezett ilyen utasítás. Gyakran a király közvetlenül, minden javaslat- tétel nélkül maga intézkedett és nevezett ki püspököket. Ennek elha­tározása tisztán tőle függött.3 Udvari befolyásoknak és intrikáknak ilyenkor bizonyára tág tere nyílott. így nevezte ki Ferenc, semmiféle hatóság megkérdezése nélkül, egyszerűen legfelsőbb (kabinetje útján expediáit) kézirattal, amelyet hol a nádorhoz, hol a magyar kancelláriá­hoz intézett, 1799-ben a szombathelyi, 1803-ban a nagyváradi latin szertartású püspököket, 1807-ben az egri érseket, 1808-ban a váci, veszprémi és a nyitrai püspököket.4 Az is előfordult, hogy a király, ámbár kért javaslatot, azt nem várta be, hanem kinevezte az utódot a megüresedett székre.5 A kinevezést magában foglaló elhatározást máskor meg már a püspök halálát bejelentő felterjesztésre ráírta az uralkodó.6 A király a kancellária helyett olykor a nádort szólította fel javas­lattételre, így 1804-ben az egri érsekség, továbbá a kassai és a szatmári püspökség,7 1805-ben a váci, győri, pécsi és szombathelyi püspökség ügyében.8 A nádor sietve felelt meg ennek a megbízásnak, mert maga is sürgette a betöltést, azon a nézeten volt, hogy a vallásosság megerősö­désére és az általános boldogság előidézésére semmi sem lehet oly nagy befolyással, mint jó püspökök, viszont ki sem lehet azt a rosszat szá­mítani, ami az államot éri a püspökök hiánya miatt.9 Egyébként a javaslattétel menete rendesen a következő volt : Legelső fokon a helytartótanács tett hármas javaslatot, illetőleg leg­többször változás nélkül felterjesztette a kancelláriához a kebelbeli tanácsosokból álló egyházi bizottság (comissio ecclesiastica) véleményét. 1815 óta csaknem kivétel nélkül nyilvánította véleményét főpapi szé­kek betöltésénél ez az országban működő és a helyi viszonyokat legjob­ban ismerő kormányszék.10 Megkérdezte még a kancellária a prímás 1 A jegyzékváltás u. ott. 2 St. R. 1831 : 5618. 3St. R. 1837:4644. 4 St. R. 1799 : 4790. 1803 : 79. V. 1807 : 2518. 1808 : 1540. 6 St. R. 1811 : 226. 6 St. R. 1787 : 2666. 7St. R. 1804:239. 8 József nádor iratai. II. 47. 9 U. o. II. 456. 10 St. R. 1787:2790, 3370; 1815:872, 5409; 1817:3857, 9237; 1831:4930; 1832 : 2897 stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom