Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Eckhart Ferenc: A királyi kegyúri jog gyakorlása Mária Terézia korától 1848-ig
218 ECKHART FERENC tések útján» közölje.1 Ebből mellesleg az is kiderül, hogy az osztrák minisztérium a szentszékkel való érintkezést a magyarországi püspöki kinevezések ügyében is fenn akarta tartani magának. Az uralkodó a káptalannak a kormányszékek rendes útján hozzá érkező bejelentéséből értesült a főpapi székek megüresedéséről, amihez a kormányszékek különösen, ha a halogatást látták érvényesülni, a mielőbbi betöltés kérését fűzték.1 2 Javaslatot ugyanis csak a király utasítására tehettek. A kancellária bejelentésére azonban nem minden esetben következett ilyen utasítás. Gyakran a király közvetlenül, minden javaslat- tétel nélkül maga intézkedett és nevezett ki püspököket. Ennek elhatározása tisztán tőle függött.3 Udvari befolyásoknak és intrikáknak ilyenkor bizonyára tág tere nyílott. így nevezte ki Ferenc, semmiféle hatóság megkérdezése nélkül, egyszerűen legfelsőbb (kabinetje útján expediáit) kézirattal, amelyet hol a nádorhoz, hol a magyar kancelláriához intézett, 1799-ben a szombathelyi, 1803-ban a nagyváradi latin szertartású püspököket, 1807-ben az egri érseket, 1808-ban a váci, veszprémi és a nyitrai püspököket.4 Az is előfordult, hogy a király, ámbár kért javaslatot, azt nem várta be, hanem kinevezte az utódot a megüresedett székre.5 A kinevezést magában foglaló elhatározást máskor meg már a püspök halálát bejelentő felterjesztésre ráírta az uralkodó.6 A király a kancellária helyett olykor a nádort szólította fel javaslattételre, így 1804-ben az egri érsekség, továbbá a kassai és a szatmári püspökség,7 1805-ben a váci, győri, pécsi és szombathelyi püspökség ügyében.8 A nádor sietve felelt meg ennek a megbízásnak, mert maga is sürgette a betöltést, azon a nézeten volt, hogy a vallásosság megerősödésére és az általános boldogság előidézésére semmi sem lehet oly nagy befolyással, mint jó püspökök, viszont ki sem lehet azt a rosszat számítani, ami az államot éri a püspökök hiánya miatt.9 Egyébként a javaslattétel menete rendesen a következő volt : Legelső fokon a helytartótanács tett hármas javaslatot, illetőleg legtöbbször változás nélkül felterjesztette a kancelláriához a kebelbeli tanácsosokból álló egyházi bizottság (comissio ecclesiastica) véleményét. 1815 óta csaknem kivétel nélkül nyilvánította véleményét főpapi székek betöltésénél ez az országban működő és a helyi viszonyokat legjobban ismerő kormányszék.10 Megkérdezte még a kancellária a prímás 1 A jegyzékváltás u. ott. 2 St. R. 1831 : 5618. 3St. R. 1837:4644. 4 St. R. 1799 : 4790. 1803 : 79. V. 1807 : 2518. 1808 : 1540. 6 St. R. 1811 : 226. 6 St. R. 1787 : 2666. 7St. R. 1804:239. 8 József nádor iratai. II. 47. 9 U. o. II. 456. 10 St. R. 1787:2790, 3370; 1815:872, 5409; 1817:3857, 9237; 1831:4930; 1832 : 2897 stb.
