Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Radó Polikárp: A zsoltárkönyv a tökéletes élet útmutatója a szentatyák szerint
186 ÚJABB TEOLÓGIAI IRODALOM világi, sem tudományos, sem szépirodalmár magyar író, akinek munkáit annyi idegen nyelven olvasnák (német, francia, olasz, lengyel, tót, flamand, litván), mint Tóth Tihamér könyveit. Ifjúsági könyveinek első német kiadásaiban a Herder cég még alaposan kivetkőztette ezt az egyéni stílust a maga mivoltából, mikor a lényegéhez tartozó történetek, hasonlatok, personifikációk közül oly sokat kihagyatott a fordítóval. Aki a most megjelent német kötetet megnézi, láthatja, hogy a magyar szöveget csonkítatlan egészében adja a fordító, sőt még nyomdatechnikai- lag is alkalmazkodik hozzá : azonos a fejezet-beosztás, ugyanazokat a szövegrészeket emeli ki. És nagyon helyesen. Ne feledjük, hogy ez elsősorban prédikációkban az élőszó erejére támaszkodik s hatása nyomtatva akkor bontakozhatik ki a maga teljességében, ha az élőszó hangsúlyát, erejét legalább a nyomdatechnika eszközei pótolják. E nélkül a Tóth- stílus sokat veszít erejéből s erről győzte meg a Herder céget a Tóth prédikációk nagy sikere a német könyvpiacon. De ez csak külsőség. Ennek a stílusnak a belső magja a természetinek és természetfölöttinek elválaszthatatlan ölelkezése témájában, feldolgozásában, feldolgozójában. Nem hangsúlyozza, hogy meddig tart a természet ereje és mi a természetfölötti, hanem úgy adja az életet, amint van, amint a leghétköznapibb és legkisebb dolgokban is megnyilatkozni szokott a természetfölötti. És a mai ember miszticizmust áhító lelke könnyen megtalálja egészséges táplálékát ezekben a prédikációkban, amelyek kiemelik a hétköznapit a természet rendjéből és a természetfölötti létrendbe iktatják művészi egyszerűséggel. Oetter György. Vértesi Frigyes ár.: A főbb misztikus rendszerek lélektana. Franklin- Társulat, Budapest, 1933. 271 lap. Ára 8 pengő. A misztika, illetve az okkultizmus iránt nagy mértékben megnyilvánuló érdeklődés adott ösztönzést ennek a könyvnek a megírásához. Szerzője teológus és filozófus egy személyben s nyilván ez a személyi körülmény ébresztette fel benne a hivatás tudatát arra, hogy az okkult jelenségek rejtelmes, nehezen megközelítő világába fényt vetítve, a misztikus mozgalom értékéről véleményt mondjon. Vizsgálódásai a tartalomból érthető okokból, a teológiai szempontok figyelmen kívül hagyásával, szigorúan pszichológiai jellegűek. Nagy Szent Teréz, a svéd Svedenborg, az amerikai Trine és a nálunk is ismert Rudolf Steiner rendszereiben a keresztény dogmatikus, a hittételekkel szemben közömbös monoteista, a panteista és az antropozófus misztika típusait mutatja be. A rendszerek objektivitásra törekvő ismertetése nyomán azt iparkodik megállapítani, hogy a bemutatott misztikus élmények milyen mértékben engedik meg a természetes lélektani magyarázat lehetőségét? A tapasztalati lélektan alapos ismeretére valló elemzései alapján szerzőnk arra az eredményre jut, hogy a misztikus jellegű élmények sorában alig van olyan, amelyik a lélek természetes képességeinek, nevezetesen a képzeleterőnek, ha nem is szükségkép beteges, de a rendesnél egyoldalúan élénkebb működésében elégséges, vagy legalább is nagyon valószínű magyarázatot nem nyújtana. Az élményeknek az emberi ■értelem biztos igazságaival szembenálló tartalmában látja a szerző azt
