Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Radó Polikárp: A zsoltárkönyv a tökéletes élet útmutatója a szentatyák szerint
180 KECSKÉS PÁL A keresztény szolidarizmus eszméi iránt újabban tapasztalható fogékonysággal együttjár a középkor társadalomelmélete iránti érdeklődés megnövekedése. Elsősorban a középkor legnagyobb szelleme, Aquinói Szent Tamás vonja magára a figyelmet. Az utolsó tíz év alatt Schilling, Horváth S., Üde igen jelentékeny munkákban ismertették Szent Tamás szociális és gazdasági elméletét. Linhardt nem akarja e kiváló szerzők müveit egyszerűen egy újabbal megtoldani, hanem velük szemben — kik szerinte Szent Tamást többé-kevésbbé «modernizálják» s abba a veszedelembe sodorják, hogy «még a katolikus társadalmi etika körében is elveszti tekintély-jellegét és vitatott pártnagysággá lesz» — a «történeti» Szent Tamást kívánja szóhoz juttatni. Szent Tamás forrásainak, módszerének, metafizikai principiumainak elemzése után a szerző a maga elé tűzött történetkritikai feladatot Szent Tamás jogfilozófiájának, társadalomelméletének, kultúr- és gazdaságfilozófiai elveinek a modern problémabeállítás szerint csoportosított bemutatásával oldja meg. A nagy szorgalommal összegyűjtött anyagban, melynek értelmezése és a mai viszonyokra való alkalmazása kétségtelenül még sok vitára fog alkalmat adni, értékes forrásgyűjtemény áll rendelkezésünkre. 0. Schilling: Christliche Sozial- und Rechtsphilosophie. Max Hueber, München, 1933. 260 1. Ára 7.20 Mk. A tübingeni egyetem jeles tanára Szent Ágoston és Szent Tamás állam- és társadalomelméletét ismertető munkái, erkölcstudományi kézikönyve, a katolikus társadalmi etikára vonatkozó tanulmányai után, e legújabb művében a főiskolai hallgatóság és az érdeklődő közönség használatára az általános társadalomelmélet, az állam- és a jogfilozófia alapvonalait vázolja a keresztény filozófia világánál. A különböző szociológiai és jogfilozófiai irányok ismertetése után kifejti a keresztény nézőpont alapelveit, különböző vonatkozásban alkalmazza őket s végül az ismertetett irányok kritikáját adja. Mint korábbi műveiben, ebben a munkájában is Schilling a ma oly sok vita tárgyát képező kérdésekben mérséklő álláspontra helyezkedik, melyet a klasszikus skolasztikával, elsősorban Szent Tamás elveivel támaszt alá. A mindvégig világos és különösebb előismereteket nem igénylő fejtegetések mellett, melyek a szerzőnek különösen a modern jogi irodalomban való jártasságát bizonyítják, a filozófiai alapkérdéseknek, főkép a közösség metafizikai struktúrájának behatóbb vizsgálatát szívesen látnok. De Schilling könyve ennek hiányában is jó szolgálatot tesz abban a körben, amelynek szánta. F. Cavallera: Précis de la doctrine sociale catholique. Éditions Spes, Paris, 1931. 380 1. A szerző, a toulousi Institut Catholique tanára, az Egyház szociális tanítását foglalja össze e kézikönyvben. Műve nem annyira modern értelemben vett szociológia, mint inkább társadalmi etika. Az erkölcsi elveknek a gazdasági és a politikai tevékenységtől való elválaszthatat- lanságánál fogva az Egyháznak, mint az erkölcsi törvény hivatott őrének és hirdetőjének, a szociális téren is irányító tekintélyét hangsúlyozza. A katolikus szociológiát oly tudománynak értelmezi, mely a kinyilatkoztatás mellett az észből is merít, tehát a teológiai erkölcstannal és az erkölcsbölcselettel áll szoros kapcsolatban. Ennek megfelelően a Szent
