Theologia - Hittudományi Folyóirat 1. (1934)
Radó Polikárp: A zsoltárkönyv a tökéletes élet útmutatója a szentatyák szerint
SZEMLE: Alapvető hittan-1 11 A legutóbbi évek apologetikus irodalmában nem találunk olyan kimagasló művet, mely erre a teológiai tudományra iránytadó hatással lett volna. Nemcsak a célkitűzésben és módszerben, még a problémák felvetésében is a legtöbb szerző járt úton halad, azon, amelyet Johannes Sebastian Drey-nak, a tübingiai katolikus teológiai fakultás tanárának 1819-ben megjelent apologetikája jelez. A bölcselet és történet két pillérére támaszkodva egyrészről védelmébe veszi a kinyilatkoztatás tényét és a benne elénk táruló természetfeletti létrendet a kinyilatkoztatást tagadó pogánysággal szemben, másrészről védi a kinyilatkoztatás tisztaságát azokkal szemben, akik azt meghamisítani törekszenek. Ez a hagyományos apologetika előkészítette a hitre, a hit és tudás viszonyára és az Egyházra vonatkozó vatikáni zsinati határozatok megfogalmazását ; a zsinat után feldolgozta a határozatokat, amelyek az apologetikát elsősorban érintik. Az enciklopedista teológiai iránnyal szemben fellépő immanens apológiát X. Pius pápa erőteljes és határozott vezetése mellett jogos korlátok közé szorítva kijelölte az immanens criteriumok helyét az apologetika rendszerében és csirájában birkózott meg a modernizmus minden veszedelmével. A legutóbbi évek apologetikai irodalma legnagyobb részt ezeknek az elintézett kérdéseknek újabb szempontok szerinti átvizsgálását és szabatosabb megfogalmazását szolgáltatja. * * * J. P. Steffes tanulmányában «Katholizismus und Wissenschaft» (Schöningh : Paderborn, 1927) címen a vallás és kultúra sokszor megtárgyalt kérdését tetszetős alakban és a lényegesre rámutatva adja elő. Kultúra és vallás mindig vonatkozásban állottak és habár Luther és az újabbkori protestáns teológiai irányok némelyike (Krisentheologie) elválasztja őket, mégis a protestantizmusnak is volt és van hatása a tudomány fejlődésére polemikus beállítottságával és szubjektivizmusával. A katolicizmusnak azonban lényeges tulajdona a tudományok igenlése, mely a természeti és természetfölötti létrend megismerésére irányul. Igenli az észt, az értelmet, az abszolút rendet, amelyet meg akar ismerni. Hangsúlyozza, hogy még a dogma és az egyházi tanítás általi megkötöttség is csak a tények megismerésére irányul. 1 Az apologetika magyar irodalmát külön fogjuk ismertetni. 11 Theologia.
