Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Laurinyecz Mihály: Harsányi Ottó: Cserépedényben őrzött kincs
KÖNYVSZEMLE HARSÁNYI PÁL OTTÓ: Cserépedényben őrzött kincs A családi élet kereszttűzben Jel Könyvkiadó, 2016 PP- 311 Alig egy esztendeje, hogy magyar nyelven megjelent a házasság és a család témakörben egy monográfia, melyet a Teológia folyóirat hasábjai is ismertetett, most újabb monográfiával gazdagodik a magyar teológiai szakirodalom. A jelen mű aktualitását az élet, illetve a témára való koncentrálás is adta: a közelmúlt családszinódusa, és Ferenc pápának az azt összefoglaló, illetve további megfontolásokra buzdító írása, az Amoris Laetitia. Mindezen szempontokat feldolgozza a szerző a kötetében, melynek különleges értéke, hogy bőséges nemzetközi teológiai irodalomra hivatkozik minden általa tárgyalt témakörben. Megtaláljuk hivatkozásaiban mind a patrisztikus, középkori, mind pedig az újkori teológusokra való utalást: többek között például Szent Ireneuszt, Aquinói Szent Tamást, Szent Bonaventúrát, de a viennei zsinatot, John Henry Newmant, Paul Ri- coeurt, és Elio Sgrecciát is. A mű bevezetője rámutat az egyháznak arra a küldetésére, amellyel minden ember üdvösségét és igazságra való eljutását tűzi ki célul. Ezt a küldetést a tárgyalt témák egyetemes fontosságának bemutatásával alapozza meg. Az első rész első fejezete a „kihívások üzenete”: a házasság modernkori kritikával illetett mivoltából indul ki, amelyet nem lehet rövid távlatban megfelelően látni, de a jövő homályba vész... ezért szükséges keresztény reménnyel tekintenünk arra. A válasz útja a „tábori kórház” és a „fokozatosság törvényének” alkalmazása, mely szem előtt tartja az adott helyzetben élő ember lehetőségeit. A végső választ pedig a minőségi szeretetkapcsolatokra szóló hivatás adja meg. A második fejezet részletes és szakmai elemzést ad nem csak kifejezésekről (házasságtörés, poligámia, konkubinátus, jegyesség, levirátus stb.) hanem a nők ókori keleti társadalomban betöltött szerepéről, a szexualitás és a kultusz viszonyáról, tabukról, a böl- csességi irodalomról, az Énekek éneke elemzéséről is. Ezeket leírva ívet emel a mű a kezdetben teremtett, majd bűnbeesett és az abból kiemelkedő ember között, aki olyan, amilyenként „csak Isten előtt ismert”: vagyis a Hegyi beszéd távlatában élő. Ez a tanítás nem véletlenül ismeri a porneia kivételét. Erről is részletes elemzést kapunk. A negyedik parancsolat tárgyalását a Páli levelek tükrében is megismerhetjük. Ez a szentírási háttér az alapja a harmadik fejezetnek, ahol a szerző a kinyilatkoztatott emberképet, a házastársi szeretet kulcsszavainak ismertetését pápai megnyilatkozások, zsinati buzdítások és kongregációs utalások tükrében, de a filozófusok és modern antropológiai megközelítésben is láttatja. A házasság gyenge pontjaira válaszként a keresztény etikai modellt és szentségtant alkalmazza. Sajátos szempontot tárgyal a mű a negyedik fejezetben, bemutatva a digitális kor kettős hatását, kiemelve a szabadnak maradás szükségességét a pornográf tartalmak erőszakos megnyilvánulásaival szemben. Pozitív alternatíva: a jó beszélgetések, amiket spiri- tualitással kiegészítve gyarapszunk a gondviselésbe vetett bizalmunkban is. Az ötödik fejezet alkalmat ad arra, hogy összegezzük és mélyítsük szakmailag bio- etikai ismereteinket az orvosilag segített humán reprodukció tárgyalásáról. Ami a technikával szemben előremutató: az emberi nemzés jelentése, ami sokkal több, mint a fajfenntartás pusztán élettani funkciója: férfi és női lét, mely a szülői mivolt dinamikájában 229
