Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A csoda szerepe az egyházi boldoggá- és szentté avatási eljárás fejlődésének történetében
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A csoda szerepe az egyházi boldoggá- és szentté avatási eljárás... tanú aktája arról számol be, hogy a kínzások után Caesareában, láncokkal összekötve a tengerbe vetették, akkor megrendült a föld és a tenger kivetette a szent holttestét a város kapui elé.13 A mártírhalált követő csodákra korai példa Szt. Alexander, aki a 178-ban bekövetkezett lyoni keresztényüldözés áldozata lett, és akinek megőrzött saruja — mint ereklye - több csodás gyógyulást eredményezett közvetlenül a vértanúságát követően.16 Azonban ide sorolható, mind Szt. Dénes, mind Szt. Ména vértanúsága is. Pánzs püspökét, Szt. Dénest a Decius-féle keresztényüldözés idején, 250 után fejezték le, és kivégzését követően, fejét kezében magával víve, a legenda szerint, a mai Mars-mezőtől tíz kilométeres utat tett meg, prédikálva, elérkezve arra a helyre, ahol később eltemették, majd felépítették a róla elnevezett templomot.17 A másik említett mártír, Szt. Ména, aki valószínűleg 309-ben szenvedett vértanúhalált Egyiptomban és vált a kopt keresztények legjobban tisztelt szentjévé. A hagyomány szerint, a keresztény hitet valló római katona, lefejezése után teve háton, fejét magával víve vándorolt tovább Alexandria felé, és a várostól húsz kilométerre készítette el sírhelyét, forrást fakasztva gondoskodva tevéiről.18 Temetkezési helyére épült az arab megszállást követően lerombolt, és jóval később, 1959-ben Szt. VI. Kynllosz kopt pápa (1959-1971) által újraalapított kopt kolostor.19 Fontos megjegyeznünk, hogy a mártírok tisztelete és szentként történő elismerése, hitükért adott életükre épült, az egyes aktákban, elbeszélésekben, legendákban stb. megjelenő - a fentebbi példákkal alátámasztott — csodás elemek ettől függetlenül vizsgálandók, és említésük nem befolyásolja az egyes vértanúk történelmi személyének hitelességét. A csoda mint az Istennek tetsző, példaadó életet élt személyek üdvösségének bizonyítéka a keresztényüldözések klasszikus időszakának lezárulta után kap egyre hangsúlyosabb helyet, az olyan szentté avatási eljárásokban, illetve a liturgikus tisztelet kialakulásában, amelyek nem vértanúhalált halt személyekkel kapcsolatosak. 3. A KÖZÉPKOR ÉS MODERN IDŐSZAK EGYHÁZFEGYELMI FEJLŐDÉSE 1917-IG A Karoling-reform ideje alatt egyre inkább megszigorodik a szentté avatás menete, ami akkorra már csak a területileg illetékes megyéspüspök jóváhagyásával és jelenlétében folyhatott. 993-ban maga XV. János pápa (985—996) jár el zsinat összehívásával Ulrich augsburgi püspök szentté avatási ügyében. Ez az esemény az első tanúja a szentté avatási eljárás centralizációjának, amely majd a XI—XII. századra intézményesül az egyházban.20 A szentté avatások központosítása a III. Sándor pápa (1159—1181 )21 uralkodása alatt beállt fordulatnak köszönhető, aki 1170-ben úgy intézkedett, hogy senki sem jogosult szentté '5 Uo. 305, 309. 16 Uo. 73. 17 Duc.HET-SuCHAUX, G. — Pastoureau, M,, Lm Bible et les saints, Guide icon ographi que, Flammarion 1990, 109. le 7 he Great Saint Mena, The Miraculous. The Most Famous Egyptian Martyr, Maryut 2003, 89—96. ” The Great Saint Mena, 331. 211 Szuromi, Sz. A., Egyházi intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/5), Budapest 2003, 74; vő. Gutierrez, J. L., Canonización [causas de], in Diccionario General de Derecho Canonico 1 (dir. Otaduy, J. — Viana, A. — Sedano, J.), Pamplona 2012, 809—814, különösen 811. 21 A kánonjogtudomány fejlődésére gyakorolt hatásáról részletesen vö. Duggan, A.J, Master of Decretals: A Reassessment of Alexander Ill’s Contribution to Canon Law, in Pope Alexander III (Í 159— 81). Die Art of Survival (Church, Faith and Culture in the Medieval West) (ed. Clarke, P. D. — Duggan, A. J.), Farnham-Burlington 2012, 365-417. TEOLÓGIA 2016/1 94
