Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Laurinyecz Mihály: A szociális, strukturális bűn fogalma a XX. század Latin-amerikai Püspöki Tanács (CELAM) konferenciáinak tükrében
a társadalom és az intézmények, struktúrák függvénye, ilyen szempontból a léte maga nem új keletű, csupán felismerése és külön kategóriaként való tárgyalása új. Régóta ismerős az erkölcsteológiában az idegen bűn fogalma, bár ezen esetekben egyes személyekről és személyes hatásokról van szó. Ez az egyik ember által okozott hatás bűnként való megnyilvánulása a másik ember életében. Ez a kategória az egyes embert tartja szem előtt. A mi esetünkben pedig emberek intézményesített csoportjának hatását vizsgáljuk az egyén, vagy akár más csoportok viselkedésére vonatkoztatva. Az intézményesített keretek jelenítik meg a sajátosságot nézőpontunkban, természetesen ezzel meghatározva a felelősség kérdését is. Ez a tényező alapot ad arra is, hogy a későbbiekben egy külön vizsgálat tárgya legyen magának a közösségi felelősségnek a fogalma, amelyhez a közösségi lelkiismeret kérdését is érdemes lesz vizsgálnunk, vagy akár a kollektív büntetést is. Sajátos kutatási téma lehet még a „világ bűne” biblikus kifejezés viszonyulása a strukturális bűnhöz. A szociális, strukturális bűn fogalma a XX. század CELAM-konferenciáinak tükrében LAURINYECZ MIHÁLY A STRUKTURÁLIS BŰN UTALÁSAI A SZENTÍRÁS ELSŐ LAPJAIN A bűnbeesés leírása az idegen bűnökre4 5 való utalás több összetevőjét is megjeleníti. A vízözön történetében ábrázolt gonoszság és erőszak mértéke alól az egyetlen igaz,6 Noé hiába vonta ki magát. A bábeli torony építése újfent egy olyan közösségi magatartás szimbóluma, amely meghatározza az egyes tagjainak viselkedését. Itt már nincs is szó arról, hogy akár egy valaki ki tudná vonni magát a hatása alól: az valamennyi tagra érvényessé vált, hiszen az összekevert nyelvek, a meg nem értés kollektív következménye mindenkit sújtott.7 Ábrahám történetében Szodoma és Gomorrában az Úrhoz felkiáltok panaszára8 való utalás emlékeztet minket azokra a súlyos igazságtalanságokra, amelyeket égbekiáltó bűnökként szoktak említeni: gyilkosság, homoszexualitás, özvegyek és árvák sanyargatása, a munkás megszolgált bérének visszatartása.9 Korunk mindennapi erkölcsi kérdésköreiben valamennyi szoros értelemben kapcsolatba hozható a szociális, strukturális bűn kategóriáival. A FOGALOM ÚJKORI MEGJELENÉSE A gyökerek II. János Pál pápa tanítására mennek vissza, aki gazdagította az egyház erkölcsi tanítását a szociális bűn kategóriájával. Ezáltal megtalálta a legjobb elnevezést, illetve a válasz irányvonalát is a társadalmi igazságtalanságra. A pápa kiindulópontja a bűn individualista fogalmával kapcsolatban a neoskolasztikus erkölcsteológiai kézikönyvekben el4 A katolikus egyház katekizmusa, Budapest 2002, 494. Az eredeti kiadás 1997-es, tehát a teológiai fogalmak az akkori időpontot jelzik. 5 Vő. Tér 18,21. Az idegen bűnök azok, „melyekkel mások bűnét elősegítjük vagy okozzuk, s ezáltal bűntársak, bűnrészesek leszünk. 1. Másnak bűnre tanácsot adni. 2. Másnak bűnös dolgot parancsolni. 3. Vétekben mással egyetérteni. 4. Mást bűnre ingerelni. 5. Másnak bűnös cselekedetét dicsérni. 6. Másnak bűnét elnézni vagy elhallgatni. 7. Más bűnét elősegíteni vagy oltalmazni.” Vö. http://uj.katolikus.hu/lelkiseg.php?h=35. (A kutatás ideje: 2016. május 11.) 6 Vö. Tér 6,9. 7 Vö. Tér 11,7. “ Vö. Tér 18,20-21. 9 Vö. Diós, I. art. égbekiáltó bűnök, in Magyar katolikus lexikon 2. (szerk. Diós, I.), Budapest 2001,773. 73
