Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról / 1. - Egy fontos lelkipásztori feladat: megtanítani a népeket a kulturált párbeszéd művészetére
KUMINETZ GÉZA Megfontolások a szólás szabadsága alapvető jogáról -1. kosok jogai. 6. Az állampolgári kötelességek: a) a haza védelme, b) a közterhekhez való hozzájárulás és c) a tankötelezettség.25 Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az alapvető jogok kölcsönösen meghatározzák, erősítik, hiányuk pedig ugyancsak kölcsönösen gyengítik egymást. Vagyis kölcsönösen függenek egymástól, s egyik erősödése magával hozhatja a többi erősödését is.26 Az emberi jogok nem érvényesíthetők igazságosan csak az egyén érdekeire való tekintettel, hanem a mások megalapozott érdekei, jogai, s maga a közjó (államon belül), illetve a világközjó keretén belül.27 Ugyanígy a helyi vagy nemzeti, netán világközjó nem törölheti, de mérsékelheti az egyéni, önmagában jogos érdekeket. E rövid szemle után megállapíthatjuk, hogy a szólás szabadsága mintegy a szószólója az összes-alapvető emberi jognak, hiszen a beszéd révén tudjuk gondolatainkat, a teendőinket kifejezni, s társakat toborozni, mozgósítani az igaznak tartott eszmék, kivitelezendő tervek megvalósításához. Mindenek előtt ezt a szabadságjogot kell biztosítani, ám ez ma már nem elég, hiszen a szabadság illúziója (szólhatok, ha kedvem tartja, hiszen nem tiltja senki) nem azonos a szólás valódi szabadságával. A szólás szabadsága ugyanis akkor éri el a célját, ha a szót a társadalmi életben valóban javító tettek is követhetik. A gondolat, a szólás, a lelkiismeret és a vallás szabadságának alapjoga ugyanakkor mintegy implikálja a nyelv használatának a szabadságát is, hiszen az ember a gondolatait alapvetően a nyelvén, helyesebben az anyanyelvén fejezi ki a legpontosabban. Ezért minden emberi nyelvet védelem illet, s ki-ki úgy fejezheti ki vagy védelmezheti igazát, amely nyelv épp a rendelkezésére áll, leginkább az anyanyelvén. Beszélhetünk tehát a nyelvszabadság, az anyanyelv szabadságának alapjogáról is.28 4. A SZÓLÁS SZABADSÁGA, MINT ALAPVETŐ JOG ÉS KÖTELESSÉG LÉNYEGI TARTALMA 4. 1. A kommunikáció jelenének mérlege A technikai fejlődés a kommunikáció sohasem látott lehetőségekeit teszi valóságossá, akár az információk rögzítésének, megőrzésének, akár az információ másokkal való megosztásának, akár pedig a termékeny párbeszéd megteremtésének tekintetében, röviden a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának a forradalmasításában. A kommunikáció tudománya és ipara paradox módon mégsem ezt az irányt követi, hanem az emberi ismeret szerzésének szinte minden ágában a manipuláció ösvényére lép. Szabad teret ad az ún. tisztességes médiumok létesítésének, üzemeltetésének, ám mellettük nagyságrenddel több a nem tisztességes médium, s ezek hangja hatalmasabb, illetve, ha a tisztességes médiumok olyan híreket közölnek, amelyek leleplezik a valós 25 Vö. SÁR], J., Alapjogok. Alkotmánytan II., (Osiris Tankönyvek), Budapest 2004, 37—38. 2,1 Bár láttuk az emberi jogok történetének menetét, hogy mindig tulajdonképp csak a leggyengébbé vált láncszem érvényesítéséért folyt a harc, majd az adott rész szempont egészségtelen túlsúlyra jutott. Ma már talán eljött annak a kornak hajnala, melyben az emberi jogokat az egyének, népek és államok együtt és alapvetően egységesen (nem uniformizáltál!!) és holisztikusán fogják érvényesíteni. Nem kedvezve indokolatlanul se egyénnek, se államnak, sem pedig a nemzetek feletti részérdekeknek. Megjegyezzük, hogy e harmónia érvényesítése már Krisztus eljövetele óta nem utópia, hanem immár az emberiség öröksége, amit ugyanakkor minden nemzedéknek újra kritikusan át kell gondolnia és józan ítélettel valóra is kell(ene) váltania. 27 Vö. Vendemiati, A., Giutizia, responsabilita e verita, in Huntes Docete 59 (2006/2) 89. 28 Meggyőzően érvel mellette: Andicássy, Gy., Gondolatszabadság, szólásszabadság, nyelvszabadság, in lustum Aequum Salutare 11 (2015/3) 5-25. TEOLÖGi 56
