Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 1-2. szám - TANULMÁNYOK - Kocsis Imre: Jézus mint irgalmas Üdvözítő a Lukács-evangélium szenvedéstörténetében
Jézus mint irgalmas Üdvözítő a Lukács-evangélium szenvedéstörténetében KOCSIS IMRE ajkán is ilyen értelemben foghatjuk fel a kifejezést.24 A latornak adott ígéret mindenképpen újszerű a korabeli túlvilággal kapcsolatos elképzelésekhez képest. Az általános felfogás szerint az örök dicsőség, illetve a kárhozat a feltámadás és az ítélet napján, tehát az utolsó napon lesz az emberek osztályrésze. Addig az elhunytak az alvilágban (seolban) tartózkodnak. Az újszövetségi korban nem volt ismeretlen az az elképzelés sem, hogy a vértanúk és az igazak közvetlenül a haláluk után a paradicsomba, azaz a mennybe jutnak.25 Az viszont, hogy az üdvösség közvetlenül a halál után egy gonosztevő osztályrésze legyen, teljesen lehetetlen a hagyományos zsidó felfogás szerint. Ezzel szemben Jézus, aki a nyilvános működése során folytonosan az elveszett megkeresésén és megmentésén (Lk 19,10) fáradozott, azonnali közösséget ígér a megtérő latornak, s ezzel minden akkori várakozást felülmúl. S egyúttal azt is jelzi, hogy az elveszett megkeresésére és megmentésére irányuló küldetése (Lk 19,10), most én el csúcspontját.26 „Amikor ezt a gonosztevőt magával viszi a paradicsomba, Adám bűnének következményeit teszi semmissé, amelyek az élet fájához való bejáratot zárják el (Tér 3,24).”27 Egyúttal azt az irgalmas szeretetet is kifejezésre juttatja, amely a jól kidolgozott páll teológiában is a megváltás alapjaként jelenik meg, hiszen — az Atya iránti engedelmesség mellett - éppen a bűnös emberiség felé tanúsított határtalan szeretet az, amely a fizikai értelemben vett halálnak megváltó értéket ad (vö. Róni 5,6-8). A kigúnyolást és a lator megtérését követően Jézus haláláról és annak a jelenlévőkre gyakorolt hatásáról (23,44—49) olvasunk. Érdemes erre a hatásra külön figyelmet szentelm: „Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette az Istent, s ezt mondta: Valóban, ez az ember igaz volt. És az egész tömeg, amely erre a látványra jött össze, a történtek láttán mellét verve haza” (23,47—18). Jézus halálát követően a kivégzés menetét irányító százados dicsérni kezdi Istent és elismeri Jézus „igaz” voltát. A jelen lévő néptömeg pedig a „mellét veri”, ami a bűnbánat és megtérés jele (Lk 18,13; ApCsel 2,37).28 A megfogalmazás („történtek láttán”) azt sugallja, hogy ez a kettős pozitív hatás nemcsak Jézus halálának a következménye, hanem a megelőző eseménysoré is, amelyben kiemelt je24 Bovon, F. (Lukas IV, 471) a kálvini hagyományt követve, úgy véli, hogy a „paradicsom” szó szövegünkben, éppúgy, mint a fent említett zsidó szövegekben, az elhunytaknak a halál és a feltámadás közötti tartózkodási helyét jelöli. Ám akkor mit jelent Jézusnak az a kijelentése, hogy „velem leszel a paradicsomban”? Helyesen írja Brown, R. E. (Hie Death of the Messiah II, 1012), hogy „az Istennél való teljes jelenlét” az, amit Jézus ígér. 25 A korabeli eszkatologikus várakozások bővebb ismertetéséhez vö. Volz, P., Die Eschatologie der jüdischen Gemeinde,}. C. B Mohr, Tübingen 19342 (= 1966); Stemberger, G„ Der Leih der Auferstehung. Studien zur Anthropologie und Eschatologie des palästinischen Judentums im neutestamentlicher Zeitalter, Biblical Institute Press, Rome 1972. 26 Az Apostolok Cselekedeteiben szereplő az αρχηγός της ζωής (= életre vezető) kifejezést alapul véve W. Eckey úgy kommentálja az ígéretet, hogy általa jézus „mint életre vezető (Anführer des Lebens; ApCsel 3,15) mutatkozik be á megtért bűnös számára.” Eckey, W., Lukasevangelium II, 951. Jézus ígéretének értelmezéséhez vö. még Grelot, P., „Aujourdhui tu seras avec moi dans le Paradis” (Luc XXIII, 43), RB 74 (1967) 194—214; Gross, D. — Russ, R-,Jesu letzte Worte im Evangelium nach Lukas, BiKi 50 (1995) 128—135; Giesen, EI., „Noch heute wirst du mit mir tm Paradies sein” (Lk 23,43). Zur individuellen Eschatologie im lukanischen Doppelwerk, in, „Licht zur Erleuchtung der Heiden und Herrlichkeit für dein Volk Israel” (szerk. Müllet, Ch. G.), Hamburg 2005, 151—177. 27 Brown, R. E„ Hie Death of the Messiah II, 1012. 28 Fontos megjegyezni, hogy még a gúnyolódás elbeszélése előtt Lukács megjegyzi, hogy a nép (λαός) ott állt a keresztnél, és szemlélte az eseményeket (23,35). Jelenlétük nem ellenséges és nem elzárkózó. Ezt Lukács a θεωρέω ige használatával is nyomatékossá teszi. Az ige ugyanis nem felületes nézést, hanem szemlélést és megfontolást jelez. Ez a nyitott szemlélődés Jézus halála után megtérésbe torkollik. 39
