Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)

2016 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Álvarez de las Asturias: Re descubrir la familia. Diagnóstico y propuestas

tás és a család kapcsolatát, amely oktatási rendszert éppen a kortárs problémák szem előtt tartása alapján, családközpontú nevelésre építő, és azzal szorosan együttműködő - nem pedig azt romboló - rendszerré szükséges átalakítani. Ebben szintén hangsúlyos helyet kap a személyes életpélda és tanúságtétel, valamint a hit gyakorlásának és az evangelizá- ciónak a mindennapos életbe történő integráns beillesztése. Mindehhez kötődik az ér­zelmi és a szexuális nevelésnek az Egyház tanításával összhangban megvalósuló, az egyes korosztályok érettségét és körülményeit folyamatosan figyelő, tudatos megszervezése (87-146; szerzők: Alfonso Aguiló, Nieves González Rico, Dániel Granada). A harmadik tejezet leginkább a Spanyol Püspöki Konferencia által 2003-ban kiadott családpasztorá- ciós direktóriumban felsorolt problémák megoldására reflektál (Directorio de la pastoral fa­miliar de la Iglesia en Espana). Ez megmutatkozik a már létező családokon belül felmerülő konfliktusok feloldására irányuló pasztorális tevékenység részletes leírásában; a katolikus családok egymásnak nyújtott segítségében, amelynek egyedi — de nem egyedüli - helye lehet maga a plébániai közösség, a család-katekézis. Azonban maguknak az egyházi bíró­ságoknak is nyilvánvalóan fontos szerepük van a házasság krízishelyzetének elemzésé­ben, okainak feltárásában, és az eredeti érvénytelenségi kereseteknek a konkrét személyek életének tekintetében történő alapos megvizsgálásában, a házassági eljárások folyamán. Ebben a fejezetben is aláhúzásra kerül a családnak — akár szélsőséges konfliktusok köze­pette is - a személyes életpélda útján történő megszentelése, az egymásnak okozott sebek begyógyítása által. Ehhez azonban elengedhetetlen nemcsak a házasság kellően alapos előkészítése, hanem annak a folyamatos lelkipásztori gondozása (147—206; szerzők: Ma­ria Alvarez de las Asturias, Antonio Die, Maria Luisa Erhardt). A negyedik fejezet a csa­ládon belüli különböző típusú, szintű, és műfajú párbeszédek szisztematikus kialakítására és rendszerességére teszi a hangsúlyt. A „kommunikációs forradalom'’ időszakát élő tár­sadalmon belül, éppen a társadalom alapsejtjének tagjai azok, akik megfeledkeznek az egymással való kommunikációról. A család belső kötelékének szüksége van a párbeszéd­re, nemcsak egymással, hanem a hit kifejezéseként megnyilvánuló imádság útján, egy­másért. Ebben az összefüggésben fontos az is, hogy a család nem pusztán a magánszférát jelenti, hanem a társadalmi közegben is megjelenik, nyilvánosan. Sőt, belső tevékenysé­gének jelentős külső környezetformáló kihatása van. Nemcsak az az állítás igaz tehát, hogy a család ki van téve a külső társadalom befolyásának, amely sokszor mélyen károsít­ja azt; hanem az is, hogy maga a család tevékenysége képes gazdagítani és pozitív érte­lemben átformálni környezetét. Mindezt komolyan meg tudja erősíteni a család belső és közös lelki életének kisugárzása, amely természetszerűen rászorul a megfelelő lelkipász­tori útmutatásra (207-268; szerzők: Jósé Fransisco Serrano Oceja, Maria Lacalle, Javier Igea). Az ötödik fejezet, az eddigi témákat egy egységbe foglalja, rámutatva a jól szerve­zett plébániai pasztorális munka és a család értékének hitben történő megismerése, an­nak katekézis útján történő tudatosítása, és a lelki élet útján történő gazdagodásának elő­mozdítása közötti szoros belső kapcsolatra (269—283; szerző: Manó Iceta). Az elemzett kötetről megállapíthatjuk, hogy olyan informatív, a Szentírás, a Szent­hagyomány és a Tanítóhivatal útmutatásait maradéktalanul követő és a lelkipásztorko- dástan, a kánonjog, a pedagógia és pszichológia eredményeit kiegyensúlyozottan feldol­gozó mű, amely az Egyháznak a családról és házasságról kikristályosodott álláspontjáról, az azok kapcsán felmerülő kortárs kérdésekről és problémákról, valamint mindezeknek a jelenlegi szekularizált társadalomban az Egyház tanításával összhangban lévő megoldásá­ról, hiteles és konstruktív eligazítást nyújt az olvasónak. Szuromi Szabolcs An zehn O.Praem. TEOLÓGIA 2016/3-4 KÖNYVSZEMLE 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom