Teológia - Hittudományi Folyóirat 50. (2016)
2016 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Kocsis Imre: Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22)
Az első tanítványok meghívása Máté evangéliuma szerint (Mt 4,18-22) KOCSIS IMRE leinthető, mint az evangélium első nagy beszédének, a hegyi beszédnek a rövid felvezetése. A gyógyító, szabadító és ördögűző tevékenység említése a 23b. és 24. versekben a 8-9. fejezetekben elbeszélt csodákat jelzi előre. Előkészítő jellege van a tanítványok kiválasztásának és a néptömegek jelenlétének is, hiszen ők lesznek majd a hegyi beszéd hallgatói (5,1-2), s részben ők lesznek Jézus csodáinak a tanúi is (8,1; 8,18.23; 9,36). 1.2. Műfaj és szerkezet A 4,18—22 a tanítványmeghívás-elbeszélések csoportjába tartozik.’ Leszámítva a Mk 1,16— 20-at, amelyben ugyanazon személyek meghívásáról van szó, mint az elemzendő szövegben, ebbe a csoportba tartozik még a Lévi (Máté) meghívásáról szóló szakasz is (Mk 2,13—14 és párh.). Ezekben az elbeszélésekben ugyanazok az alapelemek figyelhetők meg: 1. a meghívó és a meghívandó személy találkozása; 2. meghívás; 3. követés. A találkozást illetően Jézussal kapcsolatban az „járás” és a „látás”, a kiszemelt személlyel kapcsolatban a név és a foglalkozás nyer hangsúlyt: Mt 4,18 „Sétálva Galilea tengerénél látott két testvért ... Simont és Andrást..., amint körhálót vetettek a tengerbe” Mt 4,22 „És továbbmenvén onnan, látott másik két testvért, Jakabot ... és Jánost..., amint javítgatták hálóikat. Mk 2,14 „És továbbmenvén meglátta Lévit, Alfeus fiát, a vámnál ülni.” Hasonló felépítésű tanítványmeghívás-elbeszélésre az Ószövetségben is van példa, éspedig Elizeus meghívásának történetében (lKir 19,19—21).3 4 A fentebb említett alapelemek itt is megvannak, ám ezekhez még egy mozzanat, éspedig a késlekedés eleme társul: Találkozás: „Amikor onnét elment, találkozott Saját fiával, Elizeussal. Éppen szántott, tizenkét pár ökör haladt előtte, maga pedig a tizenkettedik pár mögött haladt. ” Meghívás: „Illés odament hozzá és rávetette köntösét. ” Késlekedés: „Az otthagyta az ökröket, Illés után szaladt és így szólt: »Engedd, hadd adjak előbb búcsúcsókot apámnak meg anyámnak, aztán követlek.« Azt mondta neki: »Menj csak, de térj vissza! De hát mit tettem veled?« Azzal (Elizeus) elment, fogta a pár ökröt, feláldozta, majd az ekét felhasználva megsütötte az ökröket és odaadta az embereknek, egyék meg őket. ” Követés: „Aztán elindult, ment Illés után, és a szolgája lett. ” 3 A kommentárokban többnyire ezt a műfaji, illetve formai megnevezést találjuk. A formatörténeti irányultságú vizsgálatokban további pontosítások és kiegészítések olvashatók. Rudolf Bultmann a „biográfikus apophteg- mák” („biografische Apophtegmata”) egyik alcsoportjának tekinti a meghívás-elbeszéléseket, míg Klaus Berger a „mandatio” tágabb műfaji kategória keretében tárgyalja azokat. Vö. Bultmann, R., Die Geschichte der synoptischen Tradition, Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingeh 41958, 28-21\ Berger, K., Tonnen und Gattungen im Neuen Testament, A. Francke, Tübingen 2005, 372. 4 Az Elizeus meghívásáról szóló történet műfaji vizsgálatához a kommentárokon kívül vö. Koc.H, K., Was ist Formgeschichte?, Neukirchener, Neukirchen-Vluyn 1964, 207-214. 141
