Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: Teológiai irányzatok az Egyházban
KRÁNITZ MIHÁLY Teológiai irányzatok az Egyházban hogy amikor valaki hívő lélekkel olvassa a Szentírást, akkor a Szentlélek segítségével olyan valóságok megértésére is eljuthat, melyek az egyház életét növelhetik. A katolikus egyház katekizmusa (1992) szerint az egyház életének növekedése úgy megy végbe, hogy a hívők elmélkednek, és tanulmányozzák az Isten Szavát, valamint „szívükben el-elgon- dolkodnak róla”.5 A kinyilatkoztatott igazságok megértésében különösen a teológiai kutatás segít. Ezt pedig alapvetően a gondolkodás segítségével lehet művelni. Ezáltal juthat a hívő a lelki dolgok és az igazságok bensőséges és élményszerű megértésére.6 Ugyancsak a II. Vatikáni Zsinat mondja ki, hogy az egyháznak a Szentlélektől indítva arra kell törekednie, hogy „napról napra közelebb jusson a Szentírás mélyebb megértéséhez”.7 Ez a munka a imndenkon kereszténynek és a teológia művelőjének is a feladata.8 A TEOLÓGIA FELADATAI Korunkban a tudományos gondolkodás sokféle megnyilvánulásával találkozunk. Egy folyamatosan változó világban kell megőrizni a hit egységét, a kinyilatkoztatott hit igazságát, és elkerülni az egyoldalú és szélsőséges gondolkodást. A pluralizmus a teológiát is elérte, mely nem egy esetben bezárkózássá vagy önkényes gondolkodási rendszerré alakult. A helytelen törekvések mellett természetesen létezik egy mértéktartó pluralizmus a teológián belül, mely elkerüli a pluralizmus tévútjait, és a korszellemnek való szüntelen megfelelés kényszerét is.9 A mai teológiai oktatásnak számot kell vetnie a posztmodern valósággal, mely egyszerre hat a társadalomra és az egyházra is. A teológia műveléséhez szükség van egy biztos történelmi alapra, mely ugyanakkor nyitott a kultúrák és a vallások sokféleségére. Előfordulhat, hogy a hittudományt kezdő hallgató már nem áll szoros kapcsolatban az emberi tudás klasszikus módszereivel, ellenben kiválóan mozog az internet által nyújtott tágas világban, mely szinte határtalan módon biztosít enciklopédikus ismereteket a kérdező és kereső embernek.10 Az egységesülő emberiség korában rendkívül fontos a párbeszéd a hit, az ész és a tudományok között. Ennek célja, hogy új módon fejtse ki a keresztény hit alapjait. A teológia törekvése ebben az esetben az, hogy lehetővé tegye a kinyilatkoztatás, és azon 5 A katolikus egyház katekizmusa, 94. Dei Verbum, 8. 6 DV 8. 7 DV 23. Uo.: „A hittudomány művelőinek a tanítóhivatal felügyelete alatt azon kell fáradozni, hogy megfelelő segédeszközökkel tanulmányozzák és mutassák be a szent iratokat.” A zsinat kimondja, hogy „Isten írott Igéje a szenthagyománnyal együtt örök alapja a rá épülő teológiának”. Vö. DV 24. Uo.: „A Szentírás tanulmányozása legyen a hittudomány lelke.” Sacrae Paginae studium sit veluti anima sacrae theologiae. Lásd még: OT 16. 8 Erről lásd: Henrici, P., Π destino del concilio Vaticano II nella storia dei decenni ehe lo seguirono, in Teológia. Rivista della facoltá teologica deli Italia settentrionale (Marzo 2015), 3—14. A szerző a zsinati teológia állapotát és a zsinatot követő kihívásokat tárja fel. Henrici szerint, bár hivatalosan pasztorális zsinatként határozták meg a II. Vatikáni Zsinatot, az legfőképp krisztológiai zsinat volt. 9 Bergoglio, J. M., Hpluralismo teologico, in La Civiltá Cattolica (21 febbraio 2015), 315. 10 Theobald, Chr., La lezíone di teológia. Sfide dell’insegnamento nellapostmodernita, EDB, Bologna 2014, 7. Lásd még: RlGGS, J. W., Postmodern Christianity. Doing Theology in the Contemporary World, TPI, Harrisburg 2003. Az egyesült államokbeli Riggs (Eden Theological Seminary, St. Louis, Missouri), a teológiatörténet és az egyháztörténelem professzora szerint komolyan kell venni a kereszténység előtt álló posztmodern kihívásokat. Bemard Sesboüé jezsuita teológus a teológia XX. századi fejlődését és a hit jövőjét elemzi a legégetőbb kérdések felvetésével. Vö. Sesboüé, B., La theologie au XXs siécle et Vavenir de la fői, DDB, Paris 2007 (VII. Éghse et modernité), 231—289. TEOLÓGIA 2Ö1S/1-2 42
