Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Dolhai Lajos: Másodlagos zsinati mariológiai szövegek
Másodlagos zsinati mariológlai szövegek DOLHAI LAJOS 6. MÁRIA ÉS A VILÁG ÜDVÖSSÉGE 6.1. Az egyház és a mai világ viszonyáról szóló tanításban Még a Gaudium et spes konstitúcióban is találkozunk Máriával, méghozzá krisztológiai vonatkozásban: „Isten Fia ugyanis megtestesülésével valanuképpen minden emberrel egyesült. Emberi kézzel dolgozott, emberi értelemmel gondolkodott, emberi akarattal cselekedett, emberi szívvel szeretett. Szűz Máriától születvén valóban egy lett közülünk, a bűnt kivéve mindenben hasonló lett hozzánk.”61 A zsinati mariológiai alapján hangoztatnunk kell, hogy Mária igazi nagyságát Krisztus és az egyház misztériumában fedezhetjük fel. Mária elsősorban a Megtestesülés titka miatt fontos számunkra. Ennek a lényege pedig az, hogy a Fiú, a második isteni személy, értünk emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lett. Egy lett közülünk. Erre emlékeztet Pál apostol, amikor megemlíti, hogy Jézus „asszonytól született”.62 A hit alázatával tekintünk Mária szűzi anyaságára. Szüzessége és anyasága is fontos számunkra. „Mária anya, de szűz anya; Mária szűz, de anyaságában szűz. Ha a két felismerés egyikét elhagyjuk, nem értjük meg Mária titkát a maga egészében, ahogyan azt az evangélium előadja.”63 Egy hasonlattal élve azt mondhatjuk, hogy szüzessége kifejezi a megtestesülés vertikális dimenzióját, vagyis, hogy elsősorban Istennek köszönhetjük a megtestesülés misztériumát, a Megváltó Fiú világba való érkezését. Mária anyasága viszont jelzi a megtestesülés horizontális dimenzióját és a történelemmel való folytonosságát. 6.2. Határozat a világiak apostolkodásáról (Apostolicam actuositatem) A világiak apostolkodó életformájukban nemcsak az apostolok, hanem Mária példáját is követhetik,64 aki a lorettói litániában úgy áll előttünk, mint az „apostolok királynője”. Jézus különleges szerepet szánt az apostoloknak a megváltás művében, hiszen az apostolokra épült egyház által folytatja megváltói művét a világban. Máriát pedig az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten választotta ki, hogy a megváltó Jézus édesanyja legyen és anyaságával közreműködjön a megváltás művében. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Máriának van szerepe a földön még zarándokló egyház életében. Ezt a sajátos szerepet fejti ki II. János Pál pápa a Redemptoris mater kezdetű enciklikájában. Ott van Mária már az egyház születésekor az első pünkösdkor azokkal az apostolokkal és tanítványokkal, akik Isten új szövetségi népének kezdetét alkották. Ő úgy volt közöttük, mint Krisztus misztériumának rendkívüli tanúja. „Mária elválaszthatatlan Krisztus núsztériumától, és így kezdettől elválaszthatatlanul hozzátartozik az egyház misztériumához is, annak születésétől fogva.”65 Sőt „mennybevitele után sem szűnik meg betölteni üdvösséges feladatát” — olvassuk a zsinati szövegben -, „szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség kegyelmeit”.66 61 GS 22. 62 Gál 4,4. 63 XVI. Benedek pápa beszéde a Szent Péter-bazilikában (2007. január 1.). 64 Apostolicam actuositatem, 4. 65 Redemptoris Mater, 27. 66 LG 62. 27
