Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - MEGEMLÉKEZÉS / SZÁZ ÉVE SZÜLETTEK: ALSZEGHY ZOLTÁN ÉS GÁL FERENC - Puskás Attila: Megemlékezés Alszeghy Zoltánról
Száz éve születtek: Alszeghy Zoltán és Gál Ferenc MEGEMLEKEZES teológiájában (Grundformen der Lieben. Die Theorie der Gottesliebe bei dem heiligen Bonaven- tura, 1946). Már ebben a művében megfogalmazta azt a későbbiekben is következetesen képviselt alapállását, mely szerint a teológia halaszthatatlan feladata a hitből fakadó és minden fogalmi reflexiót megelőző, élő és teljes vallási tapasztalat értelmezése. Fiatal tanárként nemcsak Aquinói Szent Tamás Summáját magyarázta hallgatóinak, de Szent Pál apostol leveleinek középkori kommentárjait is behatóan kutatta (Nova creatura. La nozione della grazia nei commentari medievali, 1956). Ezek a teológiatörténeti vizsgálódások készítették elő későbbi, elsősorban a kegyelemtan területén írt szisztematikus dogmatikai munkáit. Ez utóbbiakat már Maurizio Flick szerzetestársával és jóbarátjával együtt írta és adta ki az 1950-es évektől kezdődően. Kettejük életműve elszakíthatatlanul összekapcsolódott egymással. A továbbiakban Alszeghy Zoltán dogmatikusként szerzőtársával együtt három nagy területen kutatott, tanított és publikált: a teológiai antropológia, a szentségtan és a teológiai módszertan témaköreiben. A teológiai antropológia területén mértékadó műveket jelentettek meg, melyek átfogták a kegyelemtan (II vangelo della grazia, 1964), a teremtéstan (II Creatore, 1959; Iprimordi della salvezza, 1978), valamint a bűn és az áteredő bűn (II peccato originale, 1972) kérdésköreit. Ezekben a munkákban nagy hangsúlyt nyert Krisztus abszolút primátusának a gondolata a teremtés és a kegyelem rendjében, valamint újdonságként jelentkezett az eredeti bűn értelmezésében az evolúciós mozzanat érvényre juttatása. A teológiai antropológia szerves folytatásaként Alszeghy Zoltán a szentségtan területén elsősorban a bűnbocsánat szentségére vonatkozóan végzett jelentősebb dogmatörténeti kutatásokat és jelentetett meg dogmatikai műveket (II sacramento della riconciliazione, 1976), bár a betegek kenetéről és a házasság szentségéről is adott ki kisebb írásokat. Szentségtanába lelkipásztori, gyónta tói és lelkivezetői tapasztalatait is beépítette. Teológiai antropológiáját és a bűnbocsánat szentségére vonatkozó reflexióit feltételezve és azokat a kereszt teológiájának a fényében tovább gondolva írta meg Maurizio Flick közreműködésével A kereszt misztériuma című munkáját (II mistero della croce, 1978). Ebben a műben a szerzők a krisztusi megváltásban való részesedés és a bűn ellem küzdelem szentségtam, kegyelemtam és lelkiségteológiai vetületeit lejtették ki, a kereszt teológiájának katolikus szempontjait hangsúlyozva. Bekapcsolódva az 1960- 70-es évek élénk teológiai diskurzusába a szerzőpáros számos publikációval és új szempontokkal jelentkezett a teológiai módszertani kérdéseket illetően is. Ezeket a megfontolásaikat kezdetben csak a teológiai antropológia kidolgozására és tanítására vonatkozóan fogalmazták meg (Anthropologia theologica, 1967-1968; Fondamenti di antropologia teologica, 1969; L’uomo nella teológia, 1971), később azonban általánosan az egész szisztematikus teológia művelésére (Come si fa la teológia, 1974) vonatkozóan is. Alszeghy Zoltán a teológiai munka módszertani kiindulópontjának az Egyház közösségi hitéletének vizsgálatát javasolta, mely alapvetően az Isten Igéjének a hallgatásából és a rá válaszoló hit tapasztalatából fakad, túlnyomórészt szimbolikus nyelvhasználattal fejezi ki magát, beletestesülve egy-egy történeti kor kultúrájába és sajátos kultúrát létre hozva. A módszertani megfontolásokat szervesen egészíti ki a szerzőpáros közös munkája a katolikus dogma fejlődéséről, mely átfogó és világos képet ad arról, hogy az egyházi dogmák kialakulásának milyen tipikus útjai tárhatók fel teológiatörténeti elemzéssel (Lo sviluppo del dogma cattolico, 1967). Noha Alszeghy Zoltán termékeny teológiai munkásságának eredményeit nagyrészt olasz nyelven publikálta, az 1970-es évek közepétől magyarul is jelentek meg tőle írások teológiai folyóiratokban (Teológia, Táidatok, Szolgálat), majd a Teológiai Vázlatok (Teológiai Vázlatok [szerk. Alszeghy Zoltán - Nagy Ferenc - Szabó Ferenc - Weissmahr Béla], SZÍT, Budapest 1983) teológiai kiskönyvtár sorozatban, melynek egyik szerkesztője 231
