Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Erdő Péter: A hívők nyelvének ismerete mint a plébánosi kinevezés feltétele - Az egyházfegyelem fejlődése III. Ince korától a Trentói Zsinatig
A hívők nyelvének Ismerete mint a plébánosi kinevezés feltétele ERDŐ PÉTER Abban kifejti, hogy ez a klauzula azt eredményezi, hogy kifejezetten említettnek tekinti a kibocsátó mindazt, amit a rendelkezésben említeni kellene.123 Ám ennek csak a törvényekben, szabályzatokban, a fejedelmek leirataiban és rendeletéiben van helye, nem a magánszemélyek irataiban. Nincs hatása a konkordátummal szemben, vagyis nem tehet elfogadottá olyan körülményt, amely a konkordátummal ellenkezik. Továbbá nem alkalmazható arra, amit a pápa nem akart kifejezetten említettnek tekinteni. Márpedig a javadalmak adományozása tekintetében csak a kérelmező meglevő javadalmainak megnevezésétől és értékük megjelölésétől akar ezzel a záradékkal eltekinteni, tehát nem ajelölt kiskorúságától vagy más a személyt alkalmatlanná tevő körülménytől, amilyen az eltérő nemzetiség, illetve a nyelvtudás hiánya is.125 126 Ezt követően bibliai hivatkozás alapján (Ez 3,5—6) kimondja, hogy a pápa szándéka az, hogy mindenkiről a saját hazájában gondoskodjék. Ela a kegyről szóló levél (litterae gratiae) nem említi az érintett személy nemzetiségét, akkor úgy kell tekinteni, hogy az igazságot elhallgató kérvényen alapul.127 Az előírás indokaként ez a szerző is említi, hogy a plébános kötelessége a gyóntatás, a tanítás és a prédikálás, ezeknek pedig a nyelvet nem ismerő nem tud eleget tenni. Helyére tehát mást kell kinevezni a IV. Lateráni Zsinat 9. konstitúciója alapján (X 1.31.14).128 Ebből a helyi pasztorális igényből azonban Rebuffi országos irányelvet alkot mondván, hogy Franciaországban ezért nem szokás külföldit kinevezni. Ezt még a pápa sem teszi meg, és nem ad utasítást, illetve megbízást (mandatum) sem ilyen jelölt kinevezésére. Ám ha adna is, nem lehetne megadni az illetőnek a plébániát a megbízás alapján. így nem fogadják el a pápai felmentést sem ez alól a regula alól, mert az isteni jogot tartalmaz, továbbá mert a francia király számára kiváltság biztosítja, hogy „egy külföldi sem kaphasson javadalmat az országban honosítási oklevél nélkül”.129 125 REBUFFUS, Praxis Reg. 20, glossa I: ed. Romae 1595, 382; vő. UŐ„ Glossa in Concord. Tit. Forma mandati v. Pro expressis: ed. UŐ., Praxis Beneficiorum ... cui apposuimus ... Concordatum tractatum inter S. D. N. Papam Leonem X. ac Sedem Apostolicam et Franciscum Christianiss /imum/ Francorum Regem ac regnum editum, cum glossis eiusdem Petri Rebujfii, Apud haeredes Gulielmi Rovillii, Lugduni 1599, 715 („Pro expressis. Haec clausula operatur, ut omnia, quae in mandato debeant exprimi, per haec verba censeantur expressa, ac si specialiter et nominatim expressio facta fuisset ... Et hoc fit per fictionem”). 126 REBUFFUS, Glossa in Concord. Tit. Forma mandati v. Pro expressis: ed. Lugduni 1599, 716 („Tertio, fallit quoad ista concordata, quia haec clausula pro expressis etc. nihil operatur quoad hoc, ut hic concordati per hanc clausulam derogetur, ut in §. 1. verb. Illam. De forma et irrevoc. concord, stabilit infra. Quarto haec clausula non operatur circa illa, quae Papa non vult habere pro expressis. Nam hic tantum vult haberi pro expressis omnia beneficia quae mandatarius obtinet, et veros valores illorum, ad dispensationes et illarum tenores. Ergo si impetrans mandatum sit minor, vel aliam habuerit inhabilitatem, necesse est quod exprimatur, alias non valet mandatum, ut scripsi in regula cancellariae 18”). 127 REBUFFUS, Praxis Reg. 20, glossa I: ed. Romae 1595, 382 („papa intendit unicuique in sua patria providere, ut dicit tex/tus/ in c. bonae, circa fi. de elect. [X 1.6.36] quod nec vellemus ei praeficere alienum, facit c. nullus. 61. dist. [D. 61 c. 13] 1. in ecclesiis. C. de episco. et cleric. [Cod. 1.3.11] c. fi. de der. peregnnan. [X 1.22.4] c. sanctorum. 70. distin. [D. 70 c. 2] Et sic expressio nationis requiritur in literis gratiae, alias sunt subreptitiae per supradicta”). Az érvényességhez szükséges adat elhallgatása a mai jogban is érvénytelenné teszi a leiratot, vő. CIC 1983, 64. k. 1. §. 128 Rebuffus, Praxis Reg. 20, glossa I: ed. Romae 1595, 382. 129 Uo. („Ideo non solet in hoc Regno exteris provideri, nec quidem per Papam, aut alium cui mandaretur de providendo, imo si extero mandaretur provideri, non poterit ei conferri in vim mandati ecclesia parrochialis, per hunc text/um/. Et sic non recipitur Papae dispensatio in Francia contra istam regulam, quae est iuris divini, adhaec ratione privilegii dati Regi Franciae, ut nullus alienigena sine literis naturalitatis possit in Regno beneficia obtinere ... ideo requiritur et a papa et a Rege concessionem habere ). Kifejezett pápai kiváltsággal rendelkezett pl. Savoya hercege arról, hogy országában az ő beleegyezése nélkül külföldi nem kap javadalmat: Nicolaus V, 1452. I. 10: ed. Mercati 195-196; Leo X, 1515. V. 27: ed. uo. 197 stb. 159
