Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyház anyagi javaira vonatkozó egyházfegyelem változásainak vázlata, kánonjogtörténeti megközelítésben
SZUROMI SZABOLCS ANZELM O.Praem. Az egyház anyagi javaira vonatkozó egyházfegyelem változásainak vázlata, kánonjogtörténeti megközelítésben* „Satis pia et probabilis quorumdam sententia est bona ecclesiastica, cum a SS. Patribus et Conciliis res Dei, et patrimonium Christi dicantur, proxime et immediate esse sub dominio ipsius Dei et Christi, non per metaphoram, sed per omnimodam proprietatem, ita ut sola ipsorum administratio possit hominibus convenire.” amint azt Septimii Vecchiotti összefoglalja számos kiadást megélt munkájában Ioannis Card. Soglia álláspontja alapján.1 Amennyiben áttekintjük a kodifikáció előtti kézikönyvek és a CIC (1917)-hez készült klasszikus kommentárirodalmat, látható, hogy az egyházi anyagi javakra vonatkozó egyházfegyelem világos szerkezetben, kellő részletességgel kerül bemutatásra, egy — az ószövetségi alapoktól, az egyház történetében kikristályosodott rendszer működésének és az ehhez szükséges normáknak a pontos rögzítésével. Ebben a felosztásban elkülönül egymástól a javadalini rendszer, a kegyúri jog keretében megjelenő anyagi javakra vonatkozó előírások leírása és az egyház anyagi javaira vonatkozó fegyelmet általánosan tartalmazó kánoni rendelkezések összessége.2 A felsorolt egyes területek fegyelmi normáinak az egyháztörténelem egyes korszakaiban történő egyre letisztultabb szabályozása áttekintésére ehelyütt nem vállalkozhatunk. Éppen ezért jelen elemzésünket elsősorban az utolsó, elnevezésében is a De bonis ecclesiae temporalibus címet viselő joganyag kialakulásának kívánjuk szentelni,3 amelynek a kiterjedési körét Szt. Symmachus pápa (498—514) az 502. évi III. Római Zsinatról származó, a Decretum Gratiani-ba is (1140 körül) bekerült teijedelmes szövegrészletében kellő alapossággal felsorolta (vö. D. 96 c. I).4 * Készült Rómában a Collegio S. Norbertéban és a Kánonjog-történeti Kutatóintézetben (Budapest), az OTKA K 106300 program keretében. Elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság 2014. október 7-i konferenciáján (Budapest). 1 Vecchiotti, S. M., Institutiones canonicae ex operibus Ioannis Card. Soglia, excerptae et ad usum seminariorum accomo- datae II, Augustae Taurinorum 1878'7, 81. 2 Conte a Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholarum II, Taunni-Romae 1951J, 365-516. 3 Vecchiotti, S. M., Institutiones canonicae, II. 6-24. 4 Friedberg, A., Corpus iuris canonici I, Lipsiae 1879 (repr. Graz 1955; továbbiakban: Friedberg I), 335-338; vö. JAFFÉ, P., Regesta pontificum romanorum ab condita Ecclesia ad annum post Christum natum MCXCVIII. Ed. secundum curaverunt S. Loewenfeld (JL: a. 882-1198), F. Kaltenbrunner (JK: ?-590), P. Ewald (JE: a. 590- 882), Lipsiae 1885 (repr. Graz 1956) JK ante 757 (473). T EOLŐGIA 2015/1-2 101
