Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)

2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Juhász Gábor Tamás: A krisztushívők egyenlősége és egyenlőtlensége filozófiai és jogteológiai szempontból

KÖNYVSZEMLE tályos Egyházi Törvénykönyv 204. kán. 1. § a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) Lumen Gentium kezdetű konstitúciójának 32. pontja alapján. Ez a kánon képezi Juhász Gábor Tamás elemzésének kiindulópontját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetében megvédett doktori értekezés átdolgozott változata több sajá- tos jellegzetességet is tartalmaz. A Szerző az egyházjog teológiájának a területét választotta témájául, amely tudó- mányterület a II. Vatikáni Zsinat hatására fejlődött ki, számos iskolát létrehozva világ- szerte, amely megközelítési irányok, 111. azok módszerei éppen az elmúlt másfél évtized- ben tisztultak le, erőteljesen kötődve az ekkleziológiához. Ez utóbbi a második olyan sajátosság, amely fontossá teszi a Szerző kérdésfelvetését, mivel így a munka szem előtt kell, hogy tartsa az egyház dogmatikus önértelmezését, az Egyház tagjainak a Szentírás- ból, a Szenthagyományból és a Tanítóhivatal megnyilatkozásaiból levezethető egyedi státuszát. A harmadik említendő elem, a klasszikus filozófiai analízis alkalmazása ez egyes felvetett kérdéskörök kapcsán. Juhász Gábor a tomista bölcselet kategóriáinak követke- zetes érvényesítésével elemzi az egyes jogforrásokat, egyházi dokumentumokat; vala- mint ennek alapján kntikusan értékeli a 20-21. századi egyháztani értelmezések helyt- állóságát. A munkán jól látszik az az apologetikai él, amely az Egyház megfelelő önértelme- zésének világos kiíejtésére és a krisztushívők egyes státuszaihoz kötődő kötelességek és jogok pontos meghatározására irányul. A Szerző ezt az érvelési elvet alkalmazza azoknak az egyházias közösségeknek a vizsgálatához is, ahol a keresztség kiszolgáltatása érvényes. A tomista filozófiai terminusok használata lényeges eleme a műnek. Ezzel a Szerző nem titkolt szándéka, hogy felvázoljon egy olyan ekkleziológiai képet, amelyről lefejtésre ke- rültek azok a többjelentésű fogalmak, amik nagyon sok esetben félreértésekre, ill. félre- értelmezésekre adtak okot. Nem kétséges, hogy a Szerző szándékát az Egyház szeretete motiválja. Ez azt is jelenti, hogy az apologetikus okfejtés ellenére sem szándéka, sem cél- ja az ökumenikus törekvés nem kellő megbecsülése. Az ekkleziológiai megközelítési mód így követi Leo Scheffczyk (42005) tételét, mely szerint a keresztény egységtörekvés hatékony előmozdításához elengedhetetlen a Katolikus Egyház saját teológiai meggyő- ződésének csorbítatlan rögzítése. A kötetben ugyanazoknak a kérdéseknek a megválaszolását olvashatjuk az Isten né- pe; a papi, prófétai és királyi hatalomról a klenkusok és laikusok esetében; a laikusok ré- szesedéséről a hármas hatalomban; végül az egyenlőség és ״egyenlőtlenség” kérdésében a katolikus, az ortodox és az érvényes keresztséggel rendelkező protestáns egyházak vo- natkozásában. Ennek zárásaként kerül elemzésre az Egyháznak mint látható társaságnak a jelentése, különös tekintettel a ״subsistit in” kifejezésre, azaz hogy a Krisztus által alapi- tott Egyház a Katolikus Egyházban áll fenn. Ehhez a Szerző mind a Lumen Gentium-ot, az Unitatis Redintegratio-t, mind II. János Pál pápa Ut unum sint enciklikáját elemzi. A monográfiát nemzetközi szakbibliográfia zárja (177—184). Juhász Gábor Tamás alapvetően filozófiai és teológiai érvrendszerrel felépített mun- kája, a Tanítóhivatal számos dokumentumának bemutatásával és egységes összehasonlító analízisével minden bizonnyal tovább gazdagítja az Egyház önértelmezésével kapcsolatos tudományos vizsgálódást, egyúttal komoly adalékkal szolgál a knsztushívők státuszának megértéséhez és ekkleziológia megalapozásához. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom