Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A betegek kenetére vonatkozó egyházfegyelem kikristályosodása és kánonjogi forrásai
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A betegek kenetére vonatkozó egyházfegyetem kikristályosodása... a Corpus iuris canonici-hez, mind a CIC (1917)-hez íródott - szakirodalomban is általában megfelelő indokként kerültek említésre a szentkenet megalapozott kiszolgáltatása kap- csán.108 Természetesen a kánonjogi kézikönyvekben felsorolt betegségek alapvetően tükrözték az adott betegség gyógyíthatóságának és veszélyességének kortárs állását. Mindazonáltal figyelemreméltó a C0NTE A CORONATA által rögzített alapelv, azaz hogy a szentkenet minden olyan orvosi beavatkozás előtt kiszolgáltatható, amely a testi elvál- tozások helyreállítására irányul.109 A betegségek között nevesítve szerepelt a tuberculo- sis110, a kiéhezettség, az idült vakbélgyulladás, a hashártyagyulladás, a súlyosabb bél és ve- sebetegségek, a rosszindulatú rákos daganatok, az agyvérzés, a szívizom elégtelenség, a szívkoszorú-érszűkület, valamint a szívhártyagyulladás.111 Annak ellenére, hogy a férfiak által végzett nehéz fizikai munka önmagában nem feltétlenül közvetlen kiváltó oka sú- lyos betegségnek, és nem nevezhető általánosságban halálveszélyt előidéző körülmény- nek, mégis a CIC (1917)-hez készült kommentárok kifejezetten a szentkenet felvételének indokai között említik az olyan munkát, amely súlyos fájdalommal jár, és életveszélyes lehet (pl. bányászat, kohóban végzett fizikai munka). A kérdés sajátossága, hogy az érvek nem a közvetlen halálveszély esetét tartják szem előtt (pl. bányaomlás, a megolvadt forró vas kiömlése, stb.), hanem azt a fájdalmat, amelyet a munkavégzés például a munkások légzése folyamán a tüdőben eredményez.112 Fontos, hogy amennyiben a szentkenet ki- szolgáltatása a CIC 1002. kánonja előírását követve, csoportosan történik, közösségi 11- turgiában, úgy a szentség minden egyes felvevő tekintetében kellő vizsgálat előzze meg, a kiszolgáltatás érvényességéhez szükséges okok és körülmények tényleges fennállását.'1' A szentség lényegéből fakadóan az is kétségtelen, hogy a betegek kenetét csakis élő személyek számára tudja érvényesen kiszolgáltatni az arra jogosult felszentelt szolgálat- tevő. Azonban éppen ez a kritérium jelentett — és jelent — komoly problémát, hiszen a halál pontos beálltára vonatkozó egységes és objektív kritériumok meghatározása mind a mai napig alapvető nehézséget jelent az orvostudomány számára, így annak leírása or- szágonként eltérő (vö. az egyes állami egészségügyi törvényekben rögzített elvek). Ez a bizonytalan körülmény — összekapcsolva a lelkek üdvösségének, mint célnak az előmoz- dításával — indokolja a szentkenet feltételes kiszolgáltatását114, amelyre a hatályos egyház- fegyelem előírásai fényében továbbra is lehetőség van, a halál hivatalos — orvos általi megállapított beálltát — követő három órán belül. 108 Vö. Vermeersch, A. - Creusen, I., Epitome iuris canonici, II. 131. Conte a Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholarum. De Sacramentis, I. 600- 602. CAPPELLO, F.M., Tractatus canonico - morális de sacramentis, III: De extrema unctione, 159-164. BÁNK J., Κά- nőni jog, II. 140. 10, Conte a Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque eiert et scholanm. De Sacramentis, I. 601. 110 Conte A Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholamm. De Sacramentis, I. 600. Radó, P., Enchiridion Liturgicum, II. 938-940. 1,2 CONTE a Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholamm. De Sacramentis, I. 602. 113 Erdő P., Egyházjog, 481. 114 CIC (1917) Can. 941; vö. CIC 1005. kán.; vö. Listl, J. - Schmitz, H. (Hrsg.), Handbuch des katholischen Kir- chenrechts, 866. 73
