Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai PATSCH FERENC bért: megakadályozza, hogy megismerje az univerzum valódi természetét, azaz feltárja a brahman és az atman eredendő egységét. Amikor a tudatlanság megszűnik, a lélek ״meg- szabadul” (;mokkha): megtalálja az egységét a Végső Valósággal. Ehhez a felfogáshoz nagy- ban hasonlít a klasszikus buddhizmus értelmezése, melyben a ״megvilágosodás” (bodhi) az, ami megszabadítja az embert, mindenekelőtt az én/ego helytelen értelmétől, vala- mint a tanhátói, a sóvárgástól, amely mind a szenvedésnek, mint az állandó újjászületés- nek forrása és fenntartója. A kereszténységben is — legalábbis annak klasszikus kifejezősé- ben - a bűn egyfajta ontológiai felfogása uralkodik. A bűn itt olyan emberi körülmény, amelytől meg kell szabadulnunk; s ez a szabadulás leginkább szimbolikus-misztikus fo- galmakkal írható le, mint például, hogy a személynek a ״hit által” ״bele kell testesülnie” Jézus Krisztus ״halálának és feltámadásának üdvözítő eseményébe”.36 Ezekben a vallásokban azonban létezik a szabadulásnak egy másodlagos, ״erkölcsi” szintje is. Eszerint az ember annak érdekében szabadul meg, hogy hitelesebb emberi éle- tét éljen, ami éppenséggel a szabadulás társadalmi kapcsolatokat illető szociális követkéz- ményeiben jut kifejeződésre. Ma azonban, úgy tűnik, számos vallás teológiai értelmezése során mind nagyobb hangsúly kerül a szabadulás megértésének harmadik szintjére, melyet - bár a fogalom kelet-európai régiónkban félreérthető, hiszen a rossz történelmi tapasztalatok alapján ne- gatív reminiszcenciákkal ébreszt - talán joggal nevezhetünk ״forradalminak”. Ebben az értelemben a vallás politikai hatalom is, és annak forrása, hogy az emberi szabadulás mint konkrét történelmi tapasztalat megvalósulhasson. Némely helyzetben az iszlám hit el- sődlegesen elnyomó rendszerekkel való szembeszállás eszközéül szolgál annak érdeké- ben, hogy azokat megdöntse, és hogy ezáltal szociális változásokat érjen el. A Korán ka- tegorikusan kifogást emel a zulum, vagyis az elnyomás ellen, és arra törekszik, hogy védje a szegények és gyengék érdekeit. Azt tartja, hogy a gyengék és az alávetettek szá- mára a ״felszabadító erőszak” használata vallási törvény, abból a célból, hogy megvédjék magukat, és ezért bizonyos helyzetekben a hívők használhatnak is ilyen erőszakot az el- nyomottak megszabadítására. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy7 az iszlám — e külső harc ellenében — mindenekelőtt az ún. ״belső jihad” fontosságát hangsúlyozza, ami a bennünk lakó ellenséggel szemben folytatott szabadító harcot jelenti (éppenséggel ezt nevezik ״nagyobb]illádnak”).37 A buddhizmus néhány vezető szószólója és támogatója gondolkodási és cselekvési mozgalmat kezdeményezett, amelyet az ״elkötelezett buddhizmus (Engaged Buddhism)” mozgalmaként ismernek Ázsia hagyományosan buddhista államaiban.38 Az általános sze- génység, a sokszor elviselhetetlen szociális körülmények, a betegség és a tömegek könyör- télén politikai elnyomása arra vezetett egyes buddhista szerzeteseket és laikus vezetőket, hogy7 tudatosan akarják megváltoztatni a buddhizmusról alkotott közkeletű elképzelést, mely szerint e vallást mindenekelőtt valannfajta passzivitás, ״befelé tekintő visszautasítás” jellemezné. A ״szociálisan elkötelezett buddhizmus” képviselői ehelyett arra töreksze- nek, hogy megszabadítsák az embereket a megkötöttség minden formájától, így7 annak strukturális formáitól is. A mozgalom tehát a buddhista szerzetesség egyfajta evolúcióját 56 Ariarajah, S. W., Liberation in world religions, in DTWT, 125. 37 Vo. Engineer, A. A., Islam and liberation Theologies, Sterling Publishers, New Delhi 1990. 38 Vő. Engaged Buddhism: Buddhist Liberation Movements in Asia (eds. Queen, C. S—King, S. B.), State University of New York Press, New York 1996; Jones, K., 771 e Social Face of Buddhism: An Approach to Political and Social Ac- tivism, Wisdom Publications, London 1989; P1ERIS, A., Love Meets Wisdom: A Christian Experience of Buddhism, Orbis Books, Maryknoll, New York 1988. 44
