Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai PATSCH FERENC A szabadulás óhaja és szükségessége tehát topos classicos az afrikai teológiában: való- jában mindent átható megközelítésmód. Ezen belül vannak további résztémák is, ame- lyek az utóbbi időben az afrikai teológusokat foglalkoztatják. Közülük talán a legaktuáli- sabb a spintuális gyógyulás kérdése. A téma kiegyensúlyozott elemzői azonban helyesen ragaszkodnak ahhoz, hogy csakis a lelki-spirituális szabadulás képezheti a valóban hiteles szabadulás alapját; minden más összetevő - így a politikai is - csak e gyógyulási folyamat melléktermékének tekinthető.26 5. A FELSZABADULÁS TEOLÓGIÁJA ÁZSIÁBAN Bár a keresztények összaránya alig 4 százalékot tesz ki, Ázsia korántsem számít vallástalan kontinensnek. A hinduizmus, a buddhizmus, a kínai vallások, a kereszténység és az isz- lám követői tíz- és százmillió számra élnek itt, változó egyetértésben. A kereszténység viszonylagosan alacsony arányszámának elsődleges oka minden valószínűség szerint egy korábbi, szűk látókörű és merev misszionáriusi szemléletben keresendő.27 A felszabadítási teológia Ázsiában a megelőző gyarmati időszakot jellemző — egyol- dalúan nyugatközpontú - evangelizációs törekvések hangsúlyainak kiigazítása igényéből született.28 A kontextust figyelmen kívül hagyó, a vallást akaratlanul is kulturális import- nak tekintő, etnocentnkus szemlélet helyett az ázsiai teológusok megkísérelték releváns- sá tenni az evangéliumot az ázsiai vallási hagyományok követői számára azáltal, hogy egyrészt eltolták a hangsúlyt az ázsiai társadalmi-gazdasági valóságai irányába, másrészt komolyan vették a tömeges méretű szegénység tényét. A felszabadítási teológia legfőbb (régi-új) hozadéka, hogy a sokféle — gazdasági, szociális, illetve kasztok közötti — meg- különböztetést elszenvedő, elnyomás alatt élő szegényeket állította a teológiai reflexió középpontjába. Persze a kisemmizettek iránti együttérzés és a velük való törődés nem hiányzott teljesen a felszabadítás teológiáját megelőző ázsiai teológiai reflexióból sem. Ja- pánban a keresztény pacifista reformer, Toyohiko Kagawa (1888—1960), valamint köve- tői, Shigeru Nakajima és mások intenzíven foglalkoztak a munka problémájával, és ref- lektáltak rá teológiailag. Indiában a társadalmi aktivista és reformer gondolkodó, M. Mammen Thomas (1916-1916), bár nem alkalmazta a felszabadítás kategóriáját, lénye- gesen hozzájárult egy olyan teológia kidolgozásához, amelynek politikai, szociális és éti- kai következményei vannak. Geevargase Mar Osthathios (1918-2012), a nemrégiben 26 Vö. Ela, J.-M., African Cry (trans. Barr, R. R.), Orbis Books, Maryknoll, New York 1986; Martey, E., Afri- can Theology; Inculturation and Liberation, Orbis Books, Maryknoll, New York 1993; The Unquestionable Right to be Free: Black Theology from South Africa (eds. Musala, I. J.-Tlhagale, B.), Orbis Books, Maryknoll, New York 1986; Namwera, L. et al., Towards African Christian Liberation, St. Paul Publications, Nairobi, 1990. 27 Az utalás a ,,rítusvita” néven elhíresült, szerencsétlen kimenetelű és nagy hatástörténetet kiváltó (teológia-) tör- téneti eseményre vonatkozik, amely során az olasz jezsuita, Matteo Ricci (1556-1611) és társai által kidolgozott misszionáriusi módszer (accomodatio) vereséget szenvedett. Legyen szabad ezzel kapcsolatban a Tomka Miklós, valamint a jómagam által írt két cikkre, és az azokban összegyűjtött irodalomra hivatkozni: Tomka, M., Az euró- pai és a kínai kultúra és vallásosság érintkezései, in Misszió — globalizáció — etika. Matteo Ricci szellemi öröksége (szerk. Patsch, F.), L’Harmattan, Budapest, 2011, 125—139; Patsch, F., A misszió mint transzkulturáció. Matteo Ricci és a vallásközi párbeszéd hermenetuíkai modellje, in Misszió - globalizáció - etika. Matteo Ricci szellemi öröksége (szerk. Patsch, F.), L’Harmattan, Budapest, 2011, 253-294. 28 Vö. Sugirtharajah, R. S., Asian ״Liberation theologies", in DTWT, 129-131, itt: 129. Vö. még Amaldoss, M., Life in Freedom: Liberation Theologies from Asia, Orbis Books, Maryknoll, New York 1997; P1ERIS, A., An Asian Theology of Liberation, Orbis Books, Maryknoll, New York 1988; Wilfred, F., Leave the Temple: Indian Paths to Liberation, Orbis Books,, Maryknoll, New York 1992. 40
