Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Linczenbold Levente: Eszménykép és valóság - A családpasztoráció kihívásai a rendkívüli szinódus kérdései alapján, egyházjogi és pasztorális megközelítésben
Eszménykép és valóság - A családpasztorácló kihívásai... LINCZENBOLD LEVENTE keresztelt között jön létre, természeténél fogva szentségi rangra emelkedik. Nincs többé ״torzulás”, s a világi hatalom feladata csupán a házasság vagyoni ügyeinek intézésében merül ki. Az egyház ilyen jellegű monopolhelyzete abban a mértékben erősödik, ami- lyen mértékben a civil hatalom befolyása nő. A világi hatalomnak csupán kiegészítő sze- repe van olyan esetekre nézve, amelyeket az egyházi szisztéma ״homályban” hagyott. Ami az egyik legjelentősebb probléma, az a titkos házasságkötés problémája. 1563-ig kellett várni (Trienti Zsinat 1545—1563, Tametsi határozata), amíg az egyház a házasság- kötésnek egy precíz, pontosan meghatározott formáját kidolgozta. Ez volt az a forma, amely a megkereszteltek házasságát tekintve kötelező jelleggel bírt, s így sikerült orvo- sóim a titkos házasságkötésekből származó problémákat.13 A II. Vatikáni Zsinat egy utolsó lépést jelentett a házasság teológiai és pasztorális je- lentőségének felismerésében. Egy sor problematikus kérdésre keresett választ. Leginkább az önértelmezésben tett óriási lépéseket. A societas perfecta (tökéletes társaság) egyház- képétől ismét visszatért a közösségi egyház (communio ecclesia) képéhez. I|2y a házasság már nem csupán szerződés, hanem Isten és az egyház közötti szövetség is. így a házasság teológiája is teljesen megváltozott. A házastársak személyes kapcsolata, az elhivatottsá- guk, Krisztusban megélt szeretetük, missziójuk sokkal nagyobb hangsúlyt kap.14 15 A házasság jogi megközelítése13 arra ad választ, hogy bár a szövetség mint eszmény- kép szépen kifejezi a házasság egyik dimenzióját, azért szükség van arra, hogy a felek kö- zötti elhatározást (szerződés) — mivel az eredeti bűn miatt értelmünk elhomályosodott, és akaratunk meggyengült — a jog eszközeivel megvédjük a Sátán támadásaitól. Ide tar- toznak a tilalmak, az akadályok és az egyéb előírások, amelyek arra hivatottak, hogy megvédjék a katolikus fél hitét vagy beleegyezésének szabadságát, illetve a szentség mél- tóságát. A szerelem szentsége helyett a szentségi szeretet fontosságát emeltük ki. Azt mondtuk, hogy ezen szabályok érvényesítését a törvényhozó szándékának megfelelően kell alkalmaznunk. Pasztorális szempontból ennek a szándéknak nem felel meg a túlzott szigor, illetve a túlzott engedékenység sem.16 4. A CSALÁDI ÉLETKÖZÖSSÉG FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE Az iparosodás előtt a legtöbb család egyben termelési egység is volt, amely földművelés- sei vagy valamilyen kézműves tevékenységgel foglalkozott. A házastárs kiválasztásánál a tő szempont többnyire nem a szerelem vagy a vonzalom volt, hanem a családi gazdaság fenntartása. A családnak három típusát különböztetjük meg: a) Nyitott ágazati család: mélyen beleágyazódott a közösségi kapcsolatokba, beleért- ve a rokoni viszonyokat is. A család nyitva volt a külső támogatás, tanácsadás, el- lenőrzés és beavatkozás előtt, és családi intimszféra nem létezett. Erzelemszegény, tekintélyelvű intézmény volt. 13 SCHOUPPE, J. P., Le droit canonique, introduction générale et droit matrimonial, E. Story-Scientia, Bruxelles 1991, 116. u Vő. Olasz Katolikus Püspöki Konferencia, Jövőnk a család (1). A jegyesség, 157. 15 Vő. Navarrete, U., Matrimonio contratto e sacramento, in Monitor Ecclesiasticus 118 (1993), 91—112. 16 Vő. Munez, L., La dimension pastorale du droit matrimonial, in Revue de Droit Canonique 36 (1986), 192-213. 26
