Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Ferenczy Rita: Erdő Péter: Egyházjog
KÖNYVSZEMLE munka minőségi teljesítéséhez elengedhetetlen - a jogalkalmazás területének megerősí- tését szolgáló — részek kidolgozása. A harmadik kiadást hamarosan a negyedik követte 2005-ben, köszönhetően elsődlegesen a PPKE és a magyarországi hittudományi főisko- Iák keretében folyó oktatási tevékenységből fakadó igénynek. Ez a kiadás a legfontosabb újabb egyetemes szintű jogszabályok normáival kibővítve jelent meg. Mind az oktatók, a kutatók, az egyetemi és főiskolai hallgatók, mind a kánoni jogrendszer szerint működő vagy azt alkalmazó intézmények nagy várakozással tekintettek a kézikönyv újabb kiadása elé, hiszen annak kötetei már teljesen elfogytak; emellett XVI. Benedek pápának és Fe- renc pápának, ill. a különböző szentszéki dikasztériumoknak köszönhetően, nagyon sok új jogszabály látott napvilágot az eltelt kilenc év alatt. Ezek közül a legjelentősebb volt XVI. Benedek pápa Omnium in mentem kezdetű motu proprója (2009. X. 26: AAS 102, 2010, 8—10), amely az Egyházi Törvénykönyv több kánonját módosította, pontosítva ezzel az egyházi rend három fokozatának (diakónus, presbiter, püspök) lényegi teológiai elemeit, valamint megszüntetve az egyházból formális aktussal történő távozás lehetősé- gét. Azonban, itt szükséges megemlíteni a Szentszék központi szervei működésének a számos módosítását, a szentségi jog területén bekövetkezett változásokat (különös tekin- tettel a korábbi — XXIII. János pápa alatti - liturgikus könyvek alkalmazásának feltételei- re), a házassági eljárásjog részletes új normáit, és az egyházi büntetőjogot érintő új rendel- kezéseket. Mindez megalapozta Erdő Péter bíboros alapművének teljesen naprakésszé tett újbóli jelentősen bővített és átdolgozott - immár ötödik - kiadását. Szerkezetileg a mű hét nagy egységre oszlik. Az első rész Bevezetés a kánoni jogba címmel a kánonjog fogalmát és más tudományokhoz, illetve tudományágakhoz való vi- szonyát, továbbá a jogi jelenség egyházon belüli alapjait vizsgálja (47—65), de itt található az egyházjog történetének rövid, a történeti kutatások legfrissebb eredményeit felhasz- náló összefoglalása is, egészen a keleti egyházjog kodifikációjáig (66—83). A második rész hagyományosan az egyházjog általános normáit ismerteti, különös tekintettel az Egyházi Törvénykönyv hatályossági körére (85—94). Ennek a résznek a kormányzati hatalommal és az egyházi hivatalokkal foglalkozó fejezetei külön méltatást érdemelnek, melyek a té- ma nemzetközi szinten is kimagasló értelmezését nyújtják (154—197). A harmadik rész- ben Isten népének, azaz a krisztushívők kötelességei és jogai kerülnek taglalásra egyedi életállapotaiknak megfelelően. Az egyházi alkotmányjognak ezen tárgyköre után kap he- lyet az egyház hierarchikus felépítésének és a megszentelt élet és az apostoli élet jogi sa- játosságainak a bemutatása. A Szerzőnek nem szándéka ez utóbbi téma bemutatásával a szerzetesjog teljes területének részletes elemzése, hiszen az önálló kézikönyvi feldolgo- zást kíván. A negyedik részben Erdő professzor az Egyház tanítói (399—430), az ötödikben megszentelői feladatát ismerteti (431—602), ami a szentségi jogot öleli fel, legnagyobb egységként a házasságjog rendszerének körültekintő vizsgálatával (508—602). Végezetül az egyházi büntetőjog (603-678) és az eljárásjog (679-818) feldolgozását olvashatjuk. A kötet teljes egészében megőrizte a harmadik és negyedik kiadás marginális szá- mait, amelyek így tematikusán továbbra is ugyanazokat a kérdéseket kifejtő bekezdé- seket jelölik, átdolgozott tartalommal. A lábjegyzet apparátus - az eddigi kiadásokhoz hasonlóan — elsődlegesen a forrásszövegek megjelölésére és a szakcikkekre történő utalások- ra hagyatkozik, egészen 2014. szeptember közepéig feldolgozva azokat. Ettől eltérően, a mű végén helyet foglaló tematikus bibliográfia (819—850), elsődlegesen a kézikönyvek- re és monográfiákra koncentrál, szintén a legújabb nemzetközi szakirodalom lehető leg- teljesebb felsorolásával. A bibliográfiában megtaláljuk a legfontosabb internet helyeket (beleértve az elektronikus formában elérhető forrásokat és publikációkat), továbbá a mic- rofichen és CD-n hozzáférhető irodalmat is. 235
