Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - MEGEMLÉKEZÉS - Puskás Attila: Búcsú Fila Bélától (1933-2014)
Búcsú Fi la Bélától MEGEMLEKEZES 1982-ben készítette el habilitációs dolgozatát és tartotta meg habilitációs előadását a Hit- tudományi Akadémián A transzcendentális módszer dogmatikai alkalmazása Karl Rahner nyomán címmel. 1985-ben Gál Ferenc neki adta át a Hittudományi Akadémia dogmatika tanszékének a vezetését. Tizennégy éven át dolgozott tanszékvezető professzorként előd- jének kerügmatikus-biblikus súlypontú dogmatikája után meghonosítva és magas szín- ten művelve a spekulatív szemléletű dogmatikát. Fila Béla azok közé a katolikus filozófusok-teológusok közé tartozott, akik Rahner- nek a transzcendentális tapasztalatot feltáró filozófiáját különösen is alkalmasnak tartót- ták arra, hogy a kanti metafizikakritika meghaladásán túl megfelelő választ adjon a 20. század második felének magyar társadalmát és szellemi életét ideológiailag alapvetően meghatározó feuerbachi és marxista valláskritikára is. Úgy tekintett a rahneri filozófiára, mint amely lehetővé teszi az istenkérdés újszerű és meggyőző tárgyalását, éppen a nun- den szellemi aktusában szükségképpen Istenre irányuló ember titkának és méltóságának a felmutatása által. Fila Béla Rahner spekulatív erejű és ugyanakkor az általános egzisz- tenciális tapasztalatokra támaszkodó filozófiájában-teológiájában egyfelől alkalmas eszközt látott arra, hogy a hittől eltávolodott értelmiségiek felé az istenhitre megnyitó közvetítő legyen; másfelől arra, hogy a hívő embert hite értelmességének és lényegi tapasztalati mag- jának a felfedezéséhez elvezesse. Az istenkérdés megfelelő filozófiai tárgyalása mellett azért tartotta követendőnek a transzcendentális módszer rahneri alkalmazását a dogmati- ka különböző területeinek tárgyalására, mert ez az antropológiai látószögű megközelítés egyszerre tudta lehetővé tenni az egyes dogmatikai traktátusok belső összefüggésének és a keresztény üzenet döntő és egyetemes jelentőségének a felmutatását a végső létértelem kérdésének a szempontjából. Amint publikációi is mutatják, a transzcendentális módszer mellett Rahnernek a dogmafejlődéssel, dogmaértelmezéssel és az eszkatológiával kap- csolatos hermeneutikai megfontolásai kerültek Fila Béla vizsgálódásainak az előterébe, s ezzel összefüggésben a transzcendentális módszerű metafizika/teológia valamint a tör- ténetiséggel hangsúlyosan számot vető hermeneutika viszonyának a problémája. Ebben a kérdéskörben Rahner mellett elsősorban Martin Heidegger fenomenológiai-hermeneu- tikai ontológiája vonta magára kutatói figyelmét. Vizsgálta a heideggeri egzisztenciaanalí- zis és időértelmezés teológiai gyökereit, s igyekezett kitapintani azt a filozófiai ajánlatot, melyet a heideggeri idő- és történelemhorizontú létértelmezés tud kínálni a keresztény teológiai reflexió számára, mely lényege szennt mindig is a történelmileg megvalósuló kinyilatkoztatásesemény, s az általa hordozott végérvényes isteni igazság hermeneutikája kell, hogy legyen. Rahner és Heidegger mellett filozófus vita- illetve beszélgetőpartne- rei közé került Jean-Paul Sartre ateista és Gabriel Marcel keresztény ihletettségű egzisz- tenciabölcselete és létértelmezése, Edith Stein fenomenológiája és tamási alapokon nyugvó ontológiája, valamint Martin Buber dialogikus-perszonalista filozófiája. Tervbe vette, hogy a lét értelmére vonatkozó alapvető kérdés mentén szembesíd egymással e nagy gondolkodók válaszkísérleteit. Sajnos, erő és egészség híján, ez a nagyszabásúnak és ere- detinek ígérkező átfogó munka, a nagy szintézis nem készülhetett el. Azt azonban örö- kül hagyta tanítványainak, hogy a filozófiát a lehető legkomolyabban kell vennie a teo- lógiának, elsősorban nem kihívást és problémát, hanem a teológiának tett ajánlatot kell látni a bölcseleti létértelmezésekben, amelyek tudva vagy tudatlanul mindig is magukban hordoznak valanuféle teológiai apriorit. Fila Béla egyszerre volt ízig-vérig teológus és filozófus. Az egyetlen, átfogó Igazsá- got kutatta teológusként és filozófusként. Ezt nemcsak hazai és nemzetközi filozófiai konferenciákon tartott előadásai, bölcseleti témákban megjelent magyar és idegen nyel- vű publikációi bizonyítják, hanem az is, hogy dogmatikája tudatosan és vállaltan spekuTEOLÓGIA 2014/3-4 230
