Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Zimányi Ágnes: Az Abszolútum ismeretének eredete Pauler Ákos bölcseletében
A mindent feltétlenül meghatározó Abszolútum mint lét- és értékteljesség szintézis a pauleri Isten-fogalom jelentős eredménye. Pauler keresztény bölcseletének jelentősé- gét növeli, hogy eljutott a tiszta logizmus és az értékelméleti idealizmus lét-érték dualiz- musától az Abszolútumban megvalósuló lét-érték harmóniáig, a személytelen érték-ab- szolútumtól a teizmus személyes Isten-fogalmáig. Örök értékű tanítása a filozófia módszeréről, miszerint a tapasztalati adottságokból kiindulva reduktív úton, visszafelé haladunk a tapasztalati valóság előfeltevéseihez. Ez meg- egyezik Arisztotelész belátásával, hogy számunkra előbb a közvetlen tapasztalással meg- ragadható valóság adott, amely a logikai rendben az utolsó. Továbbhaladva a tapasztalá- son túl lévő, egyetemes metafizikai valósághatározmányokhoz jutunk, végül pedig a valóság végső okához és forrásához, az Abszolútumhoz: Istenhez. Pauler óriási szisztematizáló képessége minden gondolatát a többivel állandóan zárt logikai összefüggésben és egységben fejlesztette tovább. Munkái bizonyítják, hogy a fi- lozófia nem valamiféle lajstromozó összefoglalás, amint a pozitivizmus hitte, hanem egy- séges világkép szerkesztése, helyesebben a világot összetartó egység felismerése. Pauler- ben megvolt a rendszeralkotó ritka bátorsága, ami korunkban fájdalmasan hiányzik. A címben feltett kérdésre pedig válaszunk immár egyértelmű: Pauler Ákos bölcse- leiében az ismeret eredete az Abszolútumban van. Isten ismerete logikailag megelőzi a világ ismeretét. Az empíria csak kiváltja, megindítja a megismerést. Ugyanakkor minden megismerésben az Abszolútum megismerésére törekszünk. Ahogyan Pauler a Metafizika- ban megfogalmazza: ״Az Abszolútum eszméje nemcsak, mint a megismerés lefolyásának lehetővé tevője szerepel, hanem mint a megismerés által keresett, végső ismereti objek- tűm is.”47 Megismerésünk csakis akkor juthat nyugvópontra, ha abszolút, végső tártál- makra bukkantunk, olyanokra, mint a logikai alapelvek, a végső értékek, végső kategó- riák, elemi törvények. A megismerés által keresett végső ismeret szintén az Abszolútum, azaz maga az Isten. Nagyszerű, hogy Pauler Ákos nem az élet, az élmény, az átélés vagy egyéb nehezen definiálható fogalom ingoványos mozzanataira építette metafizikáját, hanem egységes rendszert alkotott, amelyben a gondolatok építőkövekként fogják össze egymást, alapos logikai összefüggésben, és mindenkor Istennel való szoros kapcsolatban. Pauler Ákos fi- lozófiája, objektív idealizmusa alkalmas arra, hogy meggyőzzön bennünket a létezés szép- ségéről, igazságáról, Istentől nyert jóságáról és értelmességéről. Az Abszolútum ismeretének eredete PaulerÁkos bölcseletében ZIMÁNYI ÁGNES 47 Metafizika, 61. § 227
