Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - János (XXIII.)(pápa): Beszéd a "holdfénynél"
SZENT XXIII. JÁNOS PÁPA Beszéd ״a holdfénynéí ottani bazilika körül gyújtottak meg, ame- lyet a saját szemeimmel láttam, persze nem akkoriban, ez magától értetődő, hanem az utóbbi időben, s amely Mária Istenanyasága dogmájának a kihirdetésére emlékeztet. így hát segítségül hívva őt, mindannyian együtt emelve fel tekintetünket az áldott Jézus, az ő Fiacskája felé, gondolva arra, amit maga- tokban hordoztok, arra, ami a családjaitok- ban van, az örömre, a békére és egy kicsit a megpróbáltatásra és a szomorúságra is, fo- gadjátok jó lélekkel a nagy áldást. Ezen az estén a nekem ajánlott látvá- nyosság olyan, hogy az sokáig megmarad az emlékezetemben, ahogyan megmarad majd a tiétekben is. Forduljunk tisztelettel ennek az estének a benyomása felé. Mindig legyenek olyanok az érzéseink, mint ahogyan most megtapasztaljuk azokat az Ég és a föld színe előtt: hit, remény, szeretet, Isten szeretete, a testvérek szeretete; és aztán, mind együtt, segítséget nyerve az Úr szent békéjében, a jó- cselekedetekhez! Hazatérve ott találjátok majd a gyermekeket; simogassátok meg a gyermekeiteket és mondjátok: ״Ez a pápa snnogatása”. Találtok majd könnyeket is, amelyeket fel kell szárítani. Tegyetek valamit, mondjatok egy jó szót. A pápa velünk van különösen a szó- morúság és keserűség óráiban. És azután, mind együtt lelkesedjünk énekelve, lélegezve, sírva, ám mindig, mindig bizalommal telve Krisztus iránt, aki segít nekünk és meghallgat minket, hogy folytassuk és újrakezdjük az utunkat. így tehát imádsággal váijátok az áldást, amit adok nektek, s a jó éjszakát is, amit ki- vánok nektek. Azonban nem csak az imát kezdjük meg... Ma megkezdünk egy évet, egy évet — ki tudja? —, reméljük a legjobbakat: megkezdődik a zsinat, és nem tudjuk, mi- kor ér majd véget. Akár karácsony előtt is befejeződhet... Ám lehet, hogy nem tudunk majd mindent elmondani, nem tudunk majd mindenben egyetértésre jutni. Szükség lesz egy új találkozásra. Ám ha a találkozás mindig így megörvendezteti a lelkeinket, a család- jainkat, Rómát és a világot, az egész világot, jöjjenek hát ezek a napok is, áldással váijuk őket. Válaszoljatok tehát a szavaimra, az áldásaimra! [Áldás] Az egyház kormányzását mindenekelőtt a pápa gyakorolja, ám nem mindent ő esi- nál: megvannak a munkatársai, a testvérei, mindannyian elkötelezve azért, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus tervét győzelemre vigyék. íme, a képviselőik: — íme, gyertek! Gyertek! — az államtitkár [Amleto Giovanni Cicognani], aki mindenki mást képvisel, ez az államtitkár, bíboros, nem itt a környéken született, ismeri egész Amerikát [Cicognani bíboros 25 évig volt apostoli delegátus az USA-ban - ford.], az egész életét így élte le, Iá- togatva a különböző földrészeket. És a többiek, akik együttműködnek vele, többé-ke- vésbé odafordították fülüket, hogy meghallják, melyek a keresztény nép szándékai, vá- gyai. Velük s az ő jelenlétükben, jöjjön most egy másik áldás. De aztán engedlek hazamenni titeket, mert eljár az este felettünk, s még a jó éjszakát is meg kell szentelni. [Áldás] Fordította: Török Csaba Beszéd ״a holdfénynél” (1962. október 11.) 21
