Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Perendy László: A testi lét értéke Tatianosz antropológiájában
PERENDY LÁSZLÓ A testi lét értéke Tatianosz antropológiájában értelmezte a fiat lux kifejezést. Őrbe szennt Tatianosz exegézise beleilleszkedik a Nicea előtti folyamatba, amely egyre inkább szentháromságtani jelentést ad a Ter 1,3-nak.32 A kereszténységet érő hellenisztikus hatásokat elemző művében Jean Daniélou kü- lön fejezetet szentel az isteni transzcendencia kérdésének. Véleménye szerint a Figyel- meztető beszéd 4. fejezetében található άναρχος kifejezés középplatonikus eredetű. Meg- található Ansztidésznél, Alexandriai Kelemennél és a hermetikus iratokban.33 A kutatás harmadik szakaszában, vagyis az elmúlt ötven évben számos kutató egyre jobban értékek Tatianosz törekvéseit: nem olyan gyanakvóak dualistának ítélhető meg- nyilvánulásaival szemben, illetve — a viszonylag kevés adat ellenére — egyre jobban igye- keznek megérteni azt a korszakot és környezetet, amelyben alkotott. Gerald F. Hawthorne kiváló áttekintést ad a Figyelmeztető beszéddel kapcsolatos ku- tatás helyzetéről.34 Tanulmányának 2. fejezetében ismerteti Tatianosz teológiáját. Noha sokszor érte az a vád, hogy nem eléggé keresztény, Hawthorne szerint a mű 4. fejezeté- ben Istenre alkalmazott attribútumok — amelyek frontális támadást jelentenek a sztoiciz- mus ellen - segítségével meg lehet cáfolm ezeket a vádakat.35 A továbbiakban számos idézettel mutatja be Hawthorne Tatianosznak az anyagról szóló tanítását - amelyben sze- rinte nyoma sincs a dualizmusnak —, és megvédi enkratizmusát, amely nem dualizmusról, hanem igényes aszkézisről árulkodik. Megjegyzi, hogy filozófiai tekintetben Tatianosz eklektikus, például elveti ugyan a sztoicizmus túlzott immanentizmusát, de felhasználja logosztanát.36 Leslie W. Barnard kétségbe vonja azt a feltevést, hogy a Figyelmeztető beszéd 177- ben vagy 178-ban íródott volna. Ennek a kései datálásnak oka részben Irenaeus magatar- tásában keresendő. O ugyanis nem tudta elképzelni, hogy Jusztinosz (1165־k) életében eltűrte volna Tatianosznak azokat a tanait, amelyeket Irenaeus neki tulajdonított (látha- tatlan aiónok létének kieszelését, a házasság elvetését és Adám üdvözülésének tagadását). Irenaeus vádjai a Figyelmeztető beszédben foglaltakra támaszkodnak, azonban Barnard is azon a nézeten van, hogy ebből a műből kiindulva ezeket nem lehet alátámasztani, hí- szén Tatianosz sehol sem beszél például a gnosztikus mítoszban szereplő συζυγία-król, sehol nem állítja, hogy az egyetlen Isten ne lenne a világ teremtője is, az anyagot pedig egyértelműen teremtménynek tartja, és vallja a Logosz megtestesülését is, többek között János evangéliumára hivatkozva. Barnard szerint a II. században különben sem volt még olyan éles a határvonal ortodoxia és eretnekség között. Az igaz, hogy Tatianosz felhasz- nál nem-kánom iratokban fellelhető hagyományokat (Tamás és Fiilöp evangéliuma, Va- lentinosz) is, azonban ebből sem lehet azt a következtetést levonni, hogy gnosztikus lett volna.37 A patrisztikus kornak a teremtésről szóló tanítását ismertető tanulmányában Adal- bért Hamman csak nagyon röviden tárgyalja Tatianoszt. Hamman úgy véli, hogyjuszti- noszhoz képest az ő tanítása egyértelműbb: egyszerre hangsúlyozza Isten immanenciáját és transzcendenciáját a teremtett világ vonatkozásában.38 12 12 Uo. 426-443. 33 DANIÉLOU, J., Message évangélique et culture hellénistique aux IP et IIP siécles, Paris 1961, 303. 34 HAWTHORNE, G. F., Tatlan and his Discourse to the Greeks, in Harvard Theological Review 57/3 (1964), 161-188. 35 Uo. 167. 36 Uo. 174-177. 37 Barnard, L. W., The Heresy ofTatian - Once Again, in Journal of Ecclesiastical History 19 (1968), 1-10. 39 Hamman, A., L’enseignement sur la création dans l’antiquité chrétienne, in Revue des sciences religieuses 42/1 (1968), 1-23; 42/2 (1968), 97-121, itt: 19. 169
